Félmillió éve kihalt emberi fajra utaló jelekre bukkantak

A Małopolska-i Tunel Wielki-barlang eszközeinek korát a tudósok 450 ezer és 550 ezer év közöttire becsülik. Ez a kormeghatározás lehetővé teheti számukra, hogy többet megtudjanak az ezeket készítő emberekről, valamint az őskoron átívelő vándorlásukról és tartózkodásukról Közép-Európában.

Alkalmazkodott a kedvezőtlen körülményekhez

A most felfedezett eszközöket valószínűleg a kihalt Homo heidelbergensis emberi faj készítette, amelyet általában a neandervölgyiek és a modern ember utolsó közös ősének tartanak. Ez viszont arra utal, hogy a régiót akkoriban is lakták már emberek, amikor Közép-Európa zord éghajlata jelentős fizikai és kulturális alkalmazkodást igényelt - írja az origo.hu.

Ez rendkívül érdekes tény számunkra az elemzések szempontjából – mondta Małgorzata Kot, a lengyel Varsói Egyetem régésze a Science in Poland című lapnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Így most megvizsgálhatjuk a Homo heidelbergensis túlélési lehetőségeinek határait, és megfigyelhetjük, hogyan alkalmazkodott ezekhez a kedvezőtlen körülményekhez.

A Tunel Wielki-barlangot még az 1960-as években tárták fel, de a régészek 2016-ban ismét visszatértek a helyszínre.

A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint azonosították azokat az anyagrétegeket, amelyek némelyike a középső paleolitikum időszakára, 40 ezer évre nyúlik vissza.

Árulkodók az állati csontok

Claudio Berto, a Varsói Egyetem régésze azonban úgy gondolta, hogy az akkoriban végzett kormeghatározás ellentétes a megállapításaival. A lelőhelyről előkerült állatcsontok ugyanis szinte biztosan idősebbek 40 ezer évesnél. A szakemberek 2018-ban ezért visszatértek a barlangba, ahol újra felnyitották és kiterjesztették az egyik árkot, ahol gondosan megvizsgálták az évek során felhalmozódott különböző anyagrétegeket, majd további csontmintákat gyűjtöttek az elemzéshez.

Megállapították, hogy a felső rétegek olyan állatok csontjait tartalmazták, amelyek a késő pleisztocénben és a holocénben éltek, ám az alsó réteg kifejezetten régebbinek tűnt.

Több mint félmillió évvel ezelőtt élt fajok csontjait találták meg benne: de az európai jaguár (Panthera gombaszoegensis) megközelítőleg 1,5 millió éve élt Európában; a modern szürkefarkasok ősének számító Mosbach-farkas (Canis mosbachensis); és a mintegy 1,7 millió éve élt Deninger medve (Ursus deningeri) maradványai is a plaisztocén időszak korai szakaszára esnek.

A csontokat rejtő rétegben a kovakő repedések nyomait azonosították, de volt itt néhány pattintott, késszerű kézi szerszám is.Mivel ezek a leletek k ugyanabból a rétegből származnak, mint a csontok, a tudósok szerint ez azt jelentheti, hogy a koruk is nagyon hasonló.

Tüzet is használhattak

A kutatók meglepődtek, hogy az ezen a területen élő emberek félmillió évvel ezelőtt a barlangokban tartózkodtak, mert azok ugyanis  nem számítottak a legjobb táborhelyeknek.
A nedvesség és az alacsony hőmérséklet eltántoríthatta volna őket a barlangokban való tartózkodástól – mutatott rá Małgorzata Kot. – A barlang azonban természetes menedéknek is számít, tehát egy olyan zárt tér, amely biztonságérzetet ad.

Hozzátette: olyan nyomokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az ott tartózkodók tüzet használtak, ami valószínűleg segített barátságosabbá tenni ezeket a sötét és nedves helyeket.

A tudósok érdekesnek találták a barlangban talált kovakő felpattintásának technikáját is, ami egyszerűbbnek tűnik, mint amilyent a későbbi emberek használtak.

A csapat most szeretne visszatérni a barlangba, hogy megpróbálja felkutatni a Homo heidelbergensis csontjait.