Meglepő helyen bukkantak rá Mózes nyomára

Egy amerikai–izraeli kutató meglepő felfedezést tett a Sínai-félsziget sivatagában. Az előkerült feliratok között megtalálhatjuk Mózes legkorábbi írásos említéseit, amely még a Bibliánál is idősebb lehet.

A felfedezés helyszíne Serabit el-Khadim, egy ősi türkizbánya a Sínai-félszigeten – írja a Fox News. Itt a középső bronzkor idején szemita munkások dolgoztak, akik izgalmasnak számító proto-sínai írásos emlékeket hagytak hátra. A feliratokat már az 1900-as évek elején feltárták, ám most Michael S. Bar-Ron epigráfus újraértelmezte őket. A szakértő szerint két különösen érdekes véset olvasható így: „Zot M’Moshe” és „Ne’um Moshe”, amelyek magyarul annyit tesznek: „Ez Mózestől való” és „Mózes kijelentése” - írja az origo.hu. 

Ha igaz a megfejtés, ezek a prófétáról szóló legkorábbi említések, amelyek még a Biblia születése előtti időkből származnak.

Mózes neve: egy ősi, elfeledett kultuszra is utalást tesznek az írások

A feliratok nemcsak egy nevet őriztek meg, hanem fontos vallási üzeneteket is.

Bar-Ron szerint a vésetek utalnak Élre, az ábrahámi hittel társított istenre, miközben élesen elítélik a pogány istennőt, Baʿalatot, akinek kultusza Serabit el-Khadim területén virágzott.

A szövegekben például megjelenik a „BŠ” kifejezés, amely „szégyent” jelent, valamint a „nimosh”, ami azt üzeni: „vonuljunk félre”, „távozzunk”. Ez a kutató szerint azt mutatja, hogy a szemita bányászok nem egyszerűen részt vettek az egyiptomi vallási rítusokban, hanem nyíltan szembeszálltak velük.

Ki lehetett a szerző?

Bar-Ron nyolc évet szentelt annak, hogy a környék mintegy 23 proto-sínai feliratát aprólékosan rekonstruálja. Ez a fajta munka az epigráfia és paleográfia területén igazi kihívás, hiszen a jelek erősen töredezettek, sokszor nehezen értelmezhetők. A kutató szerint a „Mózes” feliratokat valószínűleg ugyanaz a szerző készítette, amit stiláris jegyek, például szóhasználati minták is alátámasztanak. Mindez egy szélesebb elmélet része:

Bar-Ron úgy véli, hogy a korszakban létezhetett egyfajta „Mózes-típusú vezetés” a Sínai-félsziget sivatagi térségében.

Régészeti bizonyíték támasztja alá a Bibliában leírtakat?

A bibliai régészet egyik legnagyobb kérdése, hogy találhatók-e kézzelfogható nyomok a Kivonulás és a Mózeshez kötődő történetek valóságalapjáról. Bár eddig kevés tárgyi bizonyíték támasztotta alá a szent szövegek elbeszéléseit, a mostani felfedezés sokak szerint új irányt adhat a kutatásnak.

Nem véletlen, hogy a hír felkavarta a szakmát.

• Egyes kutatók óvatosságra intenek: két felirat még nem elég ahhoz, hogy biztos történelmi bizonyítékot lássunk bennük.
• Mások viszont úgy vélik, hogy a leletek jelentősége óriási, különösen azért, mert időben jóval megelőzik a Biblia írásba foglalását.

Kapcsolódó leletek és viták

Az utóbbi években több izgalmas régészeti felfedezés is felmerült a Kivonulás történetével kapcsolatban. Tavaly nyáron egy ősi kard került elő Egyiptomban, amely a hagyomány szerinti időszakból származik. Egy francia szakértő pedig nemrég olyan szövegeket elemzett, amelyek II. Ramszesz fáraót dicsőítik – azt az uralkodót, akit sokan Mózes ellenfelének tartanak.

Bár a leletek közvetlen kapcsolata a prófétához nem bizonyított, segítenek jobban megérteni a bronzkori Egyiptom és a környező népek történelmét.

Bar-Ron hangsúlyozza, hogy kutatásának eredményei még lektorálás előtt állnak, és további ellenőrzést igényelnek. Az azonban szinte példátlan a korszakból, hogy a vésetek egyszerre említik Élt, elítélik Baʿalatot, és egy „Mózes” nevű személyhez köthetők.

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek