Kapzsisága okozta a szegénységből felemelkedett Pizarro vesztét
Kapzsisága okozta a szegénységből felemelkedett Pizarro vesztét
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az Újvilág felderítése a 16. században egyet jelentett a meghódításával is. Az ismeretlen területekre behatolva a konkvisztádorok mérhetetlen gazdagságra és hatalomra számítottak, azonban egyes esetekben ezeket nem élvezhették sokáig. Francisco Pizarro halálát például egy heves belviszály okozta, alig pár évvel az Inka Birodalom térdre kényszerítése után.

Hirdetés

A spanyolországi szegénysége elől Panamáig menekülő Pizarro több expedícióhoz is csatlakozott, melyek a dél-amerikai fehér foltokat voltak hivatottak kitölteni a térképeken. Miután hírét vette egy gazdag országnak a Pirú folyó mentén, 1524-ben összeállt Hernando de Luque-al és Diego de Almagróval, és bár ez az útjuk végül kudarcba fulladt, de a szövetségük megmaradt - írja az origo.hu.

A király nevében

Alig két évvel később a három férfi és maroknyi emberük eljutott a mai Tumbes megye partjaihoz. Az itt talált őslakosság megerősítette, hogy délen van egy dúsgazdag birodalom, így Pizarro visszatért Panamába, hogy egy nagyobb csapatot toborozzon a hódításhoz. Két embere ott maradt, hogy elsajátítsák a nyelvet és a kultúrát, míg két indián gyermek a konkvisztádorokkal tartott, hogy később a tolmácsaik lehessenek. A kormányzó azonban hamar letörte a lelkesedésüket: megtiltotta az expedíciót.

Pizarro ekkor Spanyolországba hajózott, ahol I. Károly király engedélyét kérte.

Izabella királyné 1529 nyarán aláírta azt a dokumentumot, ami a spanyol férfit a csapat élére helyezte, valamint kinevezte a meghódítandó területek kormányzójává. 

Ezáltal két társa alárendelt helyzetbe került, ami évekkel később közvetetten hozzájárult Pizarro halálához. Mire a hódítók ismét partot értek Tumbesnél, a korábban meglátogatott településnek már nyoma sem volt. A csapat dél felé indult, nem sokkal később pedig 50 társukat hátrahagyták, akik megalapították az első spanyol települést Peruban, Piurát. Pizarro töretlenül haladt tovább a mérhetetlen gazdagság felé.

Hirdetés

Bosszú a túlvilágról

Mindeközben az Inka Birodalomban dúlt a polgárháború. Atahualpa az apja halála után kialakult társuralkodói rendszernek véget vetve megölette az ellene szervezkedő testvérét, és éppen kezdte volna kiélvezni a hatalma adta lehetőségeket, amikor a spanyolok 1532 novemberében megérkeztek. Az uralkodó magához invitálta őket, az alig 200 hódító pedig rögtön 6000 inkával találta szemben magát – és ők még csak Atahualpa kísérete voltak. Az Inka fürdő hőforrásai közelében mintegy 50 ezer harcos állomásozott. 

A dél-amerikai birodalom uralkodójának nem voltak rossz szándékai, de miután visszautasította a keresztény hitre térést és az adófizetést, a tárgyalásból gyorsan vérengzés lett. A megdöbbent inkákat váratlanul érte a maroknyi gyalogos és néhány lovas támadása, akik így hamar lemészárolták a hatalmas túlerőben lévő őslakosokat.

Atahualpát elfogták, és bár kifizette nekik a váltságdíjat, mégis megölték.

Nem sokkal később, az Almagróval érkező erősítés segítségével elfoglalták Cuzcót, és ezzel az Inka Birodalom a spanyoloké lett. Azonban az inka király a túlvilágról is bosszút állt: fényes fővárosa gyilkosa halálának is helyszíne lett. 

Hirdetés

Pizarro és Almagro között viszály robbant ki, ugyanis mindkettejük a saját területéhez akarta csatolni Cuzcót. A csatározások eredménye az lett, hogy Almagrót ellenfele elfogatta és kivégeztette, fiától pedig minden vagyonát elkobozta. Azonban az ifjú Diego alig két év múlva, 1541. június 26-án húsz emberével betört Pizarro limai palotájába, és egy karddal torkon szúrta. A spanyol konkvisztádor a saját vérével rajzolt keresztet a padlóra, és fohásszal búcsúzott frissen szerzett gazdagságától.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás