Ősi, rejtélyes lábnyomokra bukkantak az angliai tengerparton
Ősi, rejtélyes lábnyomokra bukkantak az angliai tengerparton
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A Manchesteri Egyetem régészei és geográfusai több száz ősi állat- és emberi lábnyomot fedeztek fel az angliai Merseyside egyik tengerpartján. Ezek arra utalnak, hogy a globális tengerszint gyorsan emelkedett az utolsó jégkorszak után, körülbelül 9000-6000 évvel ezelőtt. Az itt élő emberek alakították a gazdag árapály ökoszisztémákat, amely részét gímszarvasok, őzek, vaddisznók és hódok képezték, valamint olyan ragadozók, mint a farkas és a hiúz.

Hirdetés

A Nature Ecology and Evolution folyóiratban publikált új kutatás egy új, szénizotópos kormeghatározási programot is tartalmaz, amely azt mutatja, hogy a Formby Point területének legfajgazdagabb lábnyomágyai sokkal régebbiek, mint azt a tudósok korábban vélték. Ezek az egykori folyómedrek Nagy-Britannia természettörténetének egy kulcskorszakát rögzítik a mezolitikumtól a középkorig - írja az origo.hu.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az ezt követő mezőgazdasági alapú társadalmakban az emberi lábnyomok uralták a neolitikumot, majd későbbi lábnyom mélyedéseket, a nagy emlősfajok gazdagságának feltűnő csökkenése mellett.

A kutatók most azt is kimutatták, hogy a modern partvonalhoz közeli terület az emberi és állati tevékenység központja volt az utolsó jégkorszakot követő néhány ezer évben.

Hirdetés

Az európai mezolitikum hatalmas part menti tájai gazdag ökoszisztémákat rejtettek, amelyek hemzsegtek a nagy állatoktól. Az új tanulmány szerint egy úgynevezett biodiverzitás központ lehetett itt, nagy legelőkkel és ragadozókkal – egy északnyugat-európai Serengeti.

A lábnyomok vizsgálata alapján a nagytestű emlősök számának megfigyelhető csökkenése számos tényező eredménye lehet, beleértve a tengerszint emelkedését, a mezőgazdaság fejlődését követően az élőhelyek zsugorodását, valamint a növekvő emberi populáció által okozott vadászati nyomást.Az új felfedezés azonban fontos kérdéseket vethet fel a hagyományos régészeti és fosszilis leletekkel szemben.

A Formby lábnyomágyak alkotják a világ egyik legnagyobb, ismert őskori gerinces nyomvonalat – mondta Dr. Alison Burns, a Manchesteri Egyetem munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az Ír-tenger medencéje körüli tájakon hiányoznak az erre az időszakra vonatkozó, jól behatárolható kövületek.

Hozzátette: ez az első alkalom, hogy ehhez hasonló faunatörténetet és ökoszisztémát kizárólag a lábnyomok alapján rekonstruáltak.

Forrás