Végveszélybe került az óceánok csodája
Végveszélybe került az óceánok csodája

MTI

 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés - közölték a jelenséget megfigyelő tudósok szerdán közzétett jelentésükben.

Hirdetés

A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékleti anomáliái okozzák, mert a túl meleg tengervíz miatt eltűnnek a korallról a színüket adó algák, amelyek a tápanyagot szállítják számukra, és ez a pusztulásukhoz vezet - írja az MTI.

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a világ negyedik tömeges korallfehéredésére.

A szervezetek szerint azóta a jelenség olyan kiterjedté vált, hogy a zátonyterületek 84 százalékát érinti az Indiai-óceántól az Atlanti-óceánon át a Csendes-óceánig.

Korábban 1998-ban, 2010-ben és 2014-2017 között tapasztaltak tömeges korallfehéredést a zátonyokon. A jelenleg zajló tömeges kifehéredés 2023-ban kezdődött, és a végét nem tudják megjósolni a tudósok. A feljegyzések kezdete óta a tavalyi év volt a legmelegebb és az első olyan év, amikor több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti időkhöz képest. A globális felmelegedés miatt a tengereken és óceánokon is rekordot döntöttek a hőhullámok.

„Megdöbbentő a hőstressz nagyságrendje és mértéke" - magyarázta Melanie McField, a karibi térségben dolgozó tengerkutató rámutatva, hogy részben az eddig a hőstresszt megúszó korallzátonyok is áldozatul estek a tavalyi hőhullámoknak. A szakemberek kiterjedt pusztulást észleltek a Karib-tenger egyes részein, a Vörös-tengeren és az ausztráliai Nagy-korallzátonynál is. „Lehet, hogy soha nem fogjuk meglátni, hogy a fehéredést okozó hőstressz a globális eseményt kiváltó küszöbérték alá csökken" - mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára, az NOAA korallmegfigyelő csoportjának nyugalmazott vezetője.

Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét

- figyelmeztetett a tudós.

A korallzátonyok védik a partvidéket az eróziótól és a viharoktól, de a turizmusban is fontos szerephez jutnak. A tengerek esőerdejének is nevezik őket élőhelyük biológiai sokfélesége miatt: az összes tengeri faj mintegy 25 százaléka található meg a korallzátonyokon és azok környékén.


 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Forrás

MTI