Váratlan dolog történik a jegesmedvékkel — a kutatók is tátott szájjal figyelik az eseményeket
Váratlan dolog történik a jegesmedvékkel — a kutatók is tátott szájjal figyelik az eseményeket
 / Mozaik

A klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatások eddig egyértelmű képet festettek. Az olvadó jégtáblák miatt a jegesmedvék egyre soványabbak, kevesebb utódot nevelnek fel és hosszú távon veszélybe kerül a fennmaradásuk. Egy friss tanulmány azonban meglepő kivételre hívja fel a figyelmet.

Hirdetés

Norvégia sarkvidéki térségében, a Barents-tenger környékén élő jegesmedvék egészségesebbek és testesebbek, annak ellenére, hogy élőhelyükön a tengeri jégtáblák eltűnése gyorsabb, mint az Északi-sarkvidék bármely más részén - írja az origo.hu.

Olvadó jégtáblák – a jegesmedvék fókavadászata egyre nehezebb

A Barents-tenger Norvégia és Oroszország északi partjai mentén fekszik, az elmúlt évtizedekben itt tapasztalták az egyik leggyorsabb felmelegedést az egész sarkvidéken. Egyes területeken évtizedenként akár 2 Celsius-fokkal is nőtt az átlaghőmérséklet, jegyezték fel norvég, brit és kanadai kutatók.

Ennek következtében a régióban több mint kétszer olyan gyorsan olvadnak a jégtáblák, mint bárhol máshol, ahol jegesmedvék élnek. Logikusnak tűnne az a feltételezés, hogy a medvék testállapota romlik, mivel a jég eltűnésével egyre nehezebbé válik számukra a fókák elejtése.

Hirdetés

Három évtizednyi adat hozott váratlan eredményt

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 27 év adatait elemezték. Az 1992 és 2019 közötti időszakban 1188 testméretre vonatkozó adatot gyűjtöttek össze a Spitzbergák felnőtt jegesmedvéi körében.
A vizsgálat során azt is figyelembe vették, hány olyan nap volt évente, amikor a medvék jég nélkül maradtak. Ez a szám az évtizedek során mintegy 100 nappal nőtt. Ennek ellenére a kutatók azt találták, hogy az 1995 és 2000 közötti kezdeti romlás után a jegesmedvék az ezt követő húsz évben egyre jobb fizikai állapotba kerültek.

  • Azaz a tengeri jég mennyisége csökkent ugyan, a medvék zsírtartalékai növekedtek.

Alkalmazkodás a változó környezethez

A tanulmány vezető szerzője, Jon Aars, a Norwegian Polar Institute vezető kutatója szerint

a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a Spitzbergák jegesmedvéi képesek alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez.

A medvék a fogyó jégtáblák miatt alternatív táplálékforrásokat keresnek. A szárazföldön rénszarvasokra és madártojásokra találnak, emellett rozmártetemekhez és a kikötők közelében élő fókákhoz is hozzáférnek. Megfigyelések szerint a nyári hónapokban egyre több jegesmedve tölt egyre hosszabb időt a szárazföldön, különösen madárkolóniák közelében, ahol könnyebben jutnak táplálékhoz.

Az óvatosság továbbra is indokolt

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a jó testsúly nem jelenti azt, hogy a jégtáblák eltűnése nem hat károsan a jegesmedvékre. Aars szerint:

Mindössze arról van szó, hogy ezek a medvék alkalmazkodóképességükkel eddig képesek voltak ellensúlyozni a klímaváltozás káros hatásait. Ez azonban helyi sajátosságokon alapul, amelyek más sarkvidéki régiókban nem állnak rendelkezésre. Ráadásul az sem biztos, hogy hosszú távon is fennmarad, ha a jégvesztés folytatódik vagy felgyorsul.

A kutatás nem kérdőjelezi meg azt az általános tudományos álláspontot sem, miszerint a klímaváltozás komoly veszélyt jelent a jegesmedvék számára. Inkább arra világít rá, hogy a hatások összetettek, és egyes esetekben ideiglenes alkalmazkodási mechanizmusok is megjelenhetnek.

Csak egy darab a nagy kirakósból

A tanulmány kizárólag egy jellemzőt vizsgált, és nem tért ki például az állomány méretére vagy a szaporodási sikerre. A kutatók szerint a jó kondíció nem feltétlenül jelenti, hogy a kölykök túlélése vagy a hosszú távú fennmaradás is biztosított. Más szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy a jegesmedvék helyzete továbbra is törékeny. 
Bár a mostani eredmények rövid távon pozitív képet mutatnak, a teljes megértéshez hosszú távú, folyamatos megfigyelésre van szükség.

A nagy összkép pedig változatlan:

a jegesmedvéknek tengeri jégre van szükségük, ám ez az élőhely a klímaváltozás következtében folyamatosan szűkül!


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek


Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
A rendőrök a jármű kerekeire célozva állították meg az agresszív sofőrt. Videórészlet

A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.

Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka. Fotó: Олександр Сирський/Телеграм

A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.

Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök

Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.

Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.

Orosz–ukrán háború: Több ukrán régióban maradtak áram nélkül az orosz csapás után (Fotó: AFP)

Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.

Harci drón. Illusztráció. Fotó: Internet

Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.

Ternopilban egy 15 éves iskolás lány többször megszúrta osztálytársát. Fotó: Ukrajna Ügyészsége

Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.