Végveszélyben az Antarktisz: alulról falja fel a jeget a gyilkos hőség
Végveszélyben az Antarktisz: alulról falja fel a jeget a gyilkos hőség
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az elmúlt évtizedek óceáni adatai szerint a mélytengeri meleg vizek feltartóztathatatlanul közelednek a déli sarkvidékhez. A folyamat súlyosan fenyegeti az Antarktisz körüli jégtáblák stabilitását, ami végső soron a globális tengerszint drasztikus emelkedéséhez vezethet. A tudósok gépi tanulás és önműködő mérőbóják segítségével igazolták: a klímamodellek által megjósolt veszély már nem a távoli jövő, hanem a jelen valósága.

Hirdetés

A Cambridge-i és a Kaliforniai Egyetem kutatói több évtizednyi mérési adatot fésültek össze egyetlen átfogó tanulmányba. Korábban a Déli-óceán állapotát csupán ritka, nagyjából tízévente indított kutatóhajós expedíciók során vizsgálták. Bár ezek a mérések igen pontosak voltak, a köztük lévő hosszú idő miatt nehéz volt nyomon követni a folyamatos változásokat. A szakemberek ezért a régi adatokat összekapcsolták az önvezető Argo-bóják hálózatának modernebb méréseivel. Az így kapott, negyven évet átívelő adatsor immár tűpontosan kirajzolja, hogyan vándorol a meleg víztömeg az Antarktisz irányába - írja az origo.hu

Melegedő vizek fenyegetik az Antarktisz jégpajzsát

Az elemzések szerint a cirkumpoláris mélyvíznek nevezett réteg nemcsak kiterjedt, hanem az elmúlt húsz évben közelebb is húzódott a kontinentális talapzathoz. Joshua Lanham, a kutatás vezetője rámutatott: most először nyertek közvetlen bizonyítékot erre a jelenségre. Mivel a globális felmelegedés során keletkező többlethő több mint kilencven százalékát az óceán tárolja el, a déli térségre hatalmas teher hárul. Sarah Purkey professzor szemléletes hasonlata szerint korábban hideg víz óvta a jeget, de most megváltozott a keringés:

olyan, mintha valaki megnyitotta volna a melegvíz-csapot, és a kád vize egyre forróbbá válna.

Az antarktiszi jégtakaró olvadása és a tengerszint emelkedése

A partok felé nyomuló meleg víz azért különösen veszélyes, mert bejuthat a selfjegek (a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg) alá.

Ha alulról kezdi marni a jeget, az egész szerkezet destabilizálódik, és tovább gyorsulhat az antarktiszi jégtakaró olvadása.

Ezek a jégpajzsok gátként szolgálnak, amelyek visszatartják a szárazföldi gleccsereket az óceánba csúszástól. Amennyiben a hatalmas jégtartalékok teljesen feloldódnának, az ott tárolt édesvíz

képes lenne mintegy 58 méterrel megemelni a világ óceánjainak szintjét.

Globális következmények és az óceán áramlásai

A hőtárolás átrendeződése nem áll meg a sarkvidék határainál, hiszen a Déli-óceán központi szerepet játszik a Föld teljes éghajlati rendszerében. A sarki területeken a fagyos, nagy sűrűségű víz hagyományosan a mélybe süllyed, ami egy óriási globális „szállítószalagot”, azaz áramlási rendszert tart mozgásban. Azonban a melegedő levegő és a felolvadt jégből származó rengeteg édesvíz megzavarja a folyamatot. Ez gyengítheti az óceán nagy áramlatait, köztük az AMOC rendszert is, amely alapvetően meghatározza bolygónk időjárását.

A friss kutatás legfőbb üzenete, hogy a klímamodellek sötét jóslatai már a szemünk előtt valóra válnak. A hideg vizek visszaszorulnak, helyüket pedig átveszi a melegebb mélyvíz. Joshua Lanham hangsúlyozta: ez már nem csupán egy jövőbeli elmélet, hanem egy zajló folyamat, amely alapjaiban írja át a hő, a szén és a tápanyagok körforgását az egész világon.

Forrás