Egy friss kutatás során bebizonyították, hogy a jégbolygókon akár 200 kilogrammos gyémántok is hullhatnak az égből. A kísérletekből az is kiderült, hogyan lehet műanyagból gyémántot készíteni.
Több mint egymilliárd kilométerre a Földtől, a Neptunusz és az Uránusz jégbolygóin sokkal könnyebb gyémánthoz jutni, mint a Földön, ugyanis ezeknek a bolygóknak a felszíne alatt a szénhidrogénekből extrém nyomás és magas hőmérséklet hatására könnyedén alakulnak ki a csillogó drágakövek - írja a hirado.hu.
Ezt a tényt egy 1970-ben megjelent tanulmány is bizonyítja, ugyanis a bolygókutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a jégóriások, az Uránusz és a Neptunusz légkörében olyan szélsőségesen magas a nyomás, hogy gyémánt eshet eső helyett. Ezt az elméletet 2017-ben laboratóriumi körülmények között sikerült is igazolnia egy német és amerikai kutatókból álló csoportnak.
Most a két bolygó légköri adottságait modellezve rájöttek, hogyan lehet műanyagból gyémántot készíteni – írja a Vice. A Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány szerint.
A kutatók az elméletük kipróbálásához PET műanyagot használtak, mert abban épp megfelelő arányban van az oxigén, a szén és a hidrogén. Ezeket a műanyagokat lézerekkel bombázták. Kísérletük végén kiderült, az oxigén nemhogy nem szabott gátat a gyémántképződésnek, de még serkentette is azt. Sőt, ennek az atomnak köszönhetően a gyémánt alacsonyabb nyomáson és hőmérsékleten jött létre, mint egyébként.
A kutatók ezután az eredményeket felskálázták, és arra jutottak, hogy a nemcsak az Uránuszon és a Neptunuszon, hanem más jégbolygókon is több millió karátos, legalább 200 kilogrammos gyémántok potyoghatnak az égből. Ezek azonban a sűrű gázok miatt nem maradnak meg a felszínen, hanem réteget képeznek a bolygó magja körül.
E kutatás eredményei nemcsak a világűrrel kapcsolatos ismereteinkre van hatással, hanem megnyitja az utat afelé is, hogy a műanyaghulladékból különféle módokra felhasználható nanogyémántokat hozzanak létre.
Dominik Kraus a német Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf laboratórium tudósa és csapata emellett úgy vélik, kísérleteikkel bizonyítékot találtak egy bizarr víztípusra, a szuperionos vízre is, amelynek létezéséről 2019-ben bizonyosodtak meg először. Ez a folyadék úgy viselkedik, mint a szilárd és a folyékony anyag furcsa keresztezése.
A kutatók úgy gondolják, a Neptunusz, az Uránusz és potenciálisan számos más jégbolygó köpenyét alkothatja ez a víz. Ez azért is fontos felfedezés, mert ezáltal megérthetjük a közelünkben lévő jégóriások klímáját, és azt is, miért van külön mágneses mezejük.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
