Ahhoz, hogy előre jelezzük hogyan fog változni a Föld éghajlata a jövőben, kulcsfontosságú, hogy tudjuk, hogy a melegedő hőmérséklet hatására a szén-dioxid hogyan jut be az ökoszisztémákba és hogyan kerül ki onnan. A tudósok régóta arra számítanak, hogy a globális felmelegedés hatására a növények légzésük során több szén-dioxidot szabadítanak fel a légkörbe, ami fokozza a felmelegedést és gyorsulni fog az éghajlatváltozás. Ez valószínűleg igaz, de ez a legutóbbi kutatás azt mutatja, hogy a melegedő jövőbeni éghajlat alatt a szénfluxus nem fog annyira növekedni, mint ahogy most gondoljuk. Erről számolnak be a kutatók a Science magazinban publikált dolgozatukban, mely azt vizsgálja, hogyan fognak alkalmazkodni a növények a melegedő hőmérsékletre.
A légzés egy meghatározó folyamat, melyben növények felveszik a fotoszintézis során előállított cukrot, amiből előállítják a növekedéshez és más sejtes működéshez szükséges energiát. Ennek mellékterméke a szén-dioxid. A fás szárakból származó légzés jelentősen hozzájárul a Föld éves szénfluxusához, vagyis hogy a szén-dioxid milyen mértékben kerül be a légkörbe és milyen mértékben kerül ki onnan. Rövid távon a növényi légzésben a hőmérséklet által előidézett változások mértéke másodpercekben, percekben és órákban mérhetőek. A növényi szövetekben lévő gyors működésű enzimes folyamtok miatt a növényi légzésben történő változások nagyon gyorsak és előre jelezhetők. Rövid távon a növényi légzés drámai módon ugrál, mivel magasabb hőmérsékleten magasabb a légző enzimek katalitikus sebessége. Ezzel ellentétben a növényi légzésben a hőmérséklet okozta változások hosszútávon hónapokban, években mérhetők - írja az origo.hu.
A legtöbb múltbéli globális ökoszisztéma modell azt feltételezte, ugyanaz a viselkedés vonatkozik a növények rövid távú viselkedésére, mint a hosszabb távúra. De a Science magazinban megjelent kutatás kimutatja, hogy nem ez a helyzet. A kutatók azt jelezték előre, hogy a fás szárú szövetek légzési rátája el fog térni levelek légzésétől. A szár a gyökerek által felvett vizet felszállítja a lombkoronába, hogy pótolja a párolgás során elvesztett vizet. A hőmérséklet emelkedésével a víz kevésbé viszkózussá válik, ezért a kutatók azt feltételezték, hogy a vízszállításhoz kevesebb energiára van szükség, ezáltal csökken a szárszövetek légzési rátája.
A csapat egy új Globális Szárlégzési Adatbázis felhasználásával értékelte, hogy reagál a szárlégzés a változó hőmérsékletre. Az adatbázis 187 faj mintáját tartalmazza, melyek minden éghajlati zónát átívelő, 68 terep helyszínéről származnak. Ezek a mérések azt mutatják, hogy globálisan minden helyszínen, a magasabb hőmérséklet hatására erősen csökken a szárlégzés. További kísérletek szükségesek, hogy kimutassák azt a mechanizmust, ami ezt a szár és levél közti eltérő légzést szabályozza. De a modellezés azt mutatja, hogy a fatörzsek által kilélegzett szén-dioxid mennyisége várhatóan nem növekszik olyan élesen, mint a korábbi modellek szerint, melyek túlbecsülték a szárlégzést.
A kutatásnak jelentős hatása van, mivel az előrejelzések szerint a jövőben gyakoribbak és intenzívebbek lesznek rendkívüli időjárási események, például hőhullámok, tüzek, aszályok és áradások, melyek már most is láthatóak az egész világon.
Ezek az új felfedezések azonban azt sugallják, hogy bizonyos mértékig, az ökoszisztémák globálisan lassítani fogják a megemelkedett légköri szén-dioxid trendjét.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
