A viking kor az emberiség történetének egyik leglenyűgözőbb fejezete. A vikingek azonban korántsem egyszerű vademberek voltak, akik csak portyáztak és fosztogattak, hanem összetett társadalmi hierarchiával, virágzó kereskedelemmel és kulturális cserékkel rendelkeztek Európa nagy részével. És lenyűgöző, talán kissé bizarr módon jelezték a státuszukat.
A Current Swedish Archaeology című folyóiratban megjelent új tanulmányukban Matthias S. Toplak és Lukas Kerk kutatók a viking korból származó testmódosítás két jelentős formáját vizsgálták: a reszelt fogakat és a mesterségesen módosított koponyákat. Ahogy arra rámutattak: ezek a „divatos hóbortok” nem csupán kozmetikai jellegűek voltak; a társadalmi identitás, a mobilitás és a státusz erőteljes szimbólumaiként szolgáltak. A szakemberek szerint mindez különösen igaznak bizonyult Gotland szigetén (Svédország legnagyobb szigetén), amely a viking világ egyik legfontosabb kereskedelmi és kulturális találkozási pontjaként szolgált - írja az origo.hu.
Pedig ha megkérünk valakit arra, hogy képzeljen el egy vikinget, akkor a legtöbben valószínűleg egy testes férfi képére gondolnak, aki szarvas sisakot visel és valószínűleg tetoválással. A legtöbb efféle asszociáció csak mítosz (a filmeknek köszönhetően), és csak kevés a bizonyíték ezekre. A kutatók azt azonban tudják, hogy testmódosításokat gyakoroltak.
Így módosították a vikingek a testüket
A fogak, különösen a metszőfogak reszelésének gyakorlata széles körben elterjedt jelenség volt a viking kori Gotlandon. Az új tanulmány szerzői mintegy százharminc skandináviai férfiról számolnak be, akiknek a fogait vízszintes barázdák tarkítják. Bár ezek látszólag finom mintázatnak tűnnek, valószínűleg kulcsszerepet játszottak a viking társadalomban.
A kutatók gyanítják, hogy mindez valahogy a kereskedelemhez kapcsolódott, pontosabban a kereskedők közötti azonosítás jelképe volt. Az emberek lényegében azért reszelték a fogaikat, hogy megmutassák, hogy egy exkluzív csoporthoz tartoznak.
Ezt az elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a reszelt fogú férfiak közül sokat a nagyobb viking kereskedelmi központok közelében található temetőkben temettek el. Őket olyan tárgyakkal együtt helyezték örök nyugalomra, mint például övek, kések és brossok, amelyek egy bizonyos társadalmi osztály tipikus jelzői, ám a reszelt fogak a szakmai identitásuk finomabb, mégis erőteljes jelzőjeként is működhettek
– mutattak rá a szakemberek a ZME Science online tudományos portálnak.
Ennek a gyakorlatnak a földrajzi koncentrációja tovább erősíti azt az elképzelést, miszerint a fogak reszelése helyi jelenség lehetett, mivel Gotland egyedülálló szerepet játszott a viking kereskedelmi hálózatokban. A település kritikus fontosságú kereskedelmi csomópontként funkcionált, amely összekötötte Skandináviát a szélesebb balti világgal, sőt a Bizánci Birodalommal és az iszlám világgal is. A gotlandi férfiak markáns fogazata így a kereskedelemhez köthető nagyobb identitás részének tekinthető, ami a kiterjedt viking kereskedelmi hálózatokban betöltött közvetítői szerepük fizikai szimbólumát jelezte.
A megnyújtott viking koponyák rejtélye
Bármilyen érdekes is a fogak reszelése, három nő koponyája még inkább rejtélyes. A koponyamódosítás ritkább jelenség volt a viking kori Gotlandon, mindössze három eset ismert, ráadásul mindegyike nő. Ezeket a mesterségesen megnyújtott koponyájú nőket Ire és Havor temetőiben temették el, ami szokatlan gyakorlatnak számított Skandináviában, mert inkább a közép- és kelet-európai kultúrákhoz köthető.
A nőkön DNS-elemzést végeztünk, és bizonyítékot találtunk arra, hogy a balti országokból, valószínűleg Litvániából származnak. Annak a ténye, hogy ezek a koponyamódosítások tipikus viking temetkezési szokásokkal, például ékszerek, fegyverek és egyéb sírfelszerelések elhelyezésével együtt jelentek meg, arra utal, hogy ezek a nők beilleszkedtek a viking társadalomba, még ha meg is őrizték idegen származásuk jeleit. A módosított koponyák emellett a nők távoli kereskedelmi útvonalakkal vagy idegen kultúrákkal való kapcsolatát is jelezhették, ami által a nő családja növelte a presztízsét a gotlandi társadalmon belül
– magyarázták a tudósok, akik szerint ezek a nők alapvetően a koponyájuk módosításával mutatták kapcsolataikat a távoli régiókkal.
A módszert leginkább a csecsemőkön alkalmazták, így pár hónap alatt fokozatosan alakították ki a deformitásokat. Történelmileg számos kultúra használt kötéseket, hogy a koponyaformákat hasonló módon, lassan megváltoztassák.
A kutatók azzal érvelnek, hogy ezek a testmódosítások nem csupán kozmetikai döntések voltak, hanem szorosan kötődtek:
- a társadalmi státuszhoz,
- a foglalkozáshoz és
- a kulturális identitáshoz.
A tudósok szerint végső soron ezek csak a legvalószínűbb értelmezések, de az ilyen típusú módosításoknak más okai is lehettek.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
