Fából készült felhőkarcolók jelenthetik az építészet jövőjét

A modern építészetről a legtöbbeknek a beton, az acél vagy a tégla juthat eszébe alapanyagként, valójában azonban a fa is tökéletesen megfelel erre a célra. Számos vonatkozásban azoknál jóval élhetőbb és klímabarátabb alternatíva – ráadásul a modern technikáknak köszönhetően kifejezetten strapabíró - írja Ifj. Chikán Attila honlapján.

Ahogy a Yale Climate Connections is beszámol róla, a fából készült felhőkarcolók egyre inkább beköltöznek a mindennapjainkba – egy korábbi tervről írtam már a blogon. A különböző előre legyártott elemekből készülő pillérek, panelek és tartógerendák az IKEA-bútorokat idézik, az építkezéseken egy hatalmas daru tartja őket a helyükön, amíg a munkások összekapcsolják őket a fém csatlakozók segítségével - írja az origo.hu. 

Ezek a tornyok egy új technológiát, az úgynevezett tömegfát (mass timber) használják. Ennél az építési módnál az acélgerendákat és a betont masszív, előregyártott faelemek helyettesítik, amelyek egy futballpálya hosszának több mint a felét is elérhetik.

Ez a még viszonylag ritkán használt módszer, kezd egyre népszerűbbé válni.

A tömegfa befűt a vasbetonnak 

A tömegfa vonzó alternatívája az olyan energiaigényesebb anyagoknak, mint a beton és az acél, amelyek együttesen a globális széndioxid-kibocsátás közel 15 százalékáért felelősek. Egyelőre nincs számszerűsítve, milyen szerepet is tölt be ez az innováció a klímaváltozás elleni küzdelemben, azonban az, hogy megújuló energiaforráson alapszik, már önmagában pozitívum – miközben természetesebb megjelenést kínál a beton ridegebb hangulatával szemben.  

Fából építkezni nem újkeletű, az egyre magasabb építmények azonban egyre teherbíróbb anyagokat követeltek meg: így álltak át fokozatosan az építészek a betonra és acélra, míg a fa megmaradt a kisebb otthonok építőanyagának. Három évtizeddel ezelőtt azonban Németországban és Ausztriában elkezdtek kísérletezni a tömegfával: szögekkel, ragasztóval és egyéb anyagokkal raktak össze kisebb fadarabokat nagyobb és szilárdabb tömegekké anélkül, hogy hatalmas, idősebb fákat kéne kivágni. Ez a technológia masszív, stabil szerkezeti elemeket eredményezett, a furnérlemezekhez hasonló, azoknál jóval strapabíróbb és méretesebb formátumokban. 

Tűzvédelem: pipa

Az egyik legnyilvánvalóbb aggály az ilyen épületeknél a tűzvédelem. A közelmúltig számos építési szabályzat a faépítést alacsony épületekre korlátozta. Ugyan nem kell teljesen tűzállónak lenniük, az épületeknek elég sokáig kell egyben maradniuk, hogy a tűzoltóknak legyen esélyük a lángok megfékezésére, a lakóknak pedig a menekülésre. A hagyományos felhőkarcolókban használt anyagoknak például legalább három órán keresztül meg kell őrizniük épségüket tűz esetén.  

Az egyre eredményesebb tesztek a szabályozó testületeket és a potenciális vásárlókat is meggyőzték arról, hogy a tűzbiztonság szempontjából is megfelelő ez az alternatíva. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a faanyag külső oldalán hamar kialakul egy szenes réteg, amely a tűz hőjének nagy részétől szigeteli a belső részt. Emellett persze további aggályként merülhet fel a nedvesség, a penész, valamint a rovarok (például termeszek) megjelenése, ezekre azonban folyamatosan találnak új és egyre hatékonyabb megoldásokat. 

Látványos eredmények az emisszióban

Az Annual Review of Environment and Resources című folyóirat 2020-as tanulmányában arról írnak, hogy

a 18 emeletes Brock Commons épülete Brit Kolumbiában 2432 tonna CO2-kibocsátást került el egy hasonló, betonból és acélból készült épülethez képest.

Ebből a megtakarításból 679 tonna annak köszönhető, hogy a fa gyártása során kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik, mint a beton és az acél esetében. Mivel az alapanyagul használt fa élete során a fotoszintézis révén kivonta és megkötötte a szén-dioxidot, ezért a felhasználásával a Brock Commons esetében például további 1753 tonna egyenértéknek megfelelő CO2-t zártak el az épület faanyagában.

Mivel az építészeti szektor felel az üvegházhatású gázkibocsátás 39 százalékáért, evidens, hogy egyre nagyobb figyelem irányul az emissziót korlátozó alternatívákra. Ezen túl a tömegfa épületek tervezése is jóval egyszerűbb a hagyományos társaikhoz képest. Az úgynevezett integrált építészetnél a kivitelezőket már a tervezési fázisnál bevonják, így az alkotóelemek úgy készülnek el, hogy fixen megvan az egyéb rendszerek (például szellőzők, vízvezetékek stb.) helye. Mivel így az építési munka jó részét előre elvégzik, az épületek általában gyorsabban épülnek fel a helyszínen – akár 40 százalékkal gyorsabban, mint a szokványos épületek.

A legmagasabb faépület egyébként a wisconsini Milwaukee-ban található Ascent 87 méterével, de a top5 ilyen építmény közül négy Európában van: Norvégiában, Svédországban, Hollandiában és Ausztriában. A jelek alapján a tömegfa épületek egyre vonzóbb alternatívát jelentenek nemcsak a klímavédelem, hanem a költséghatékonyság és az esztétika szempontjai mentén is. 

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!