Kiderült, miért és mióta csókolózik az ember
Kiderült, miért és mióta csókolózik az ember
 / Mozaik

A tudósok megfejtették, mikor és hogyan fejlődött ki a csókolózás hagyománya az embereknél. Megállapították, hogy ez a viselkedésminta valószínűleg az ősemberektől származik, akik az ajkaikat nyalogatták annak érdekében, hogy eltávolítsák a parazitákat a szájukról.

Hirdetés

A csókolózás az embereknél jelenleg a szerelem szimbolikus kifejezése, a viselkedésminta azonban már az ősembereknél és az emberszabású majmoknál is megfigyelhető volt: tisztálkodás célját szolgálta - ezt állítja egy új, átfogó tanulmány - írja az origo.hu.

A csók sokoldalú módja volt annak, hogy az emberek civilizációkon és társadalmakon átívelően kimutatták a szeretetet, az intimitást vagy a társadalmi kötődést,

leggyakrabban kulturális konvenciók által szabályozott módon - számolt be róla az Independent.

Egy tavaly közzétett tanulmány szerint Mezopotámia mintegy 4500 évvel ezelőtt volt az egyik legkorábbi ismert hely, ahol a csókolózás "jól bevált gyakorlat" volt.

A mai Irak és Szíria területén, az Eufrátesz és a Tigris folyók között élő korai emberi kultúrákból előkerült több ezer agyagtábla tanúsága szerint a csókolózás a romantikus intimitás részének számított ezekben az időkben.

Az azonban, hogy fajunk pontosan hogyan kezdte el így kommunikálni a szeretetet, továbbra is vita tárgya.

  • Az egyik elmélet szerint a csókolózás olyan gondoskodó viselkedésformákból fejlődött ki, mint az előrágás, (amikor egyes anyaállatok előre megrágott étellel etetik a kicsinyeiket). 
  • Egy másik elmélet szerint az aktus egyfajta kompatibilitási tesztként alakult ki és az egészségi állapot felmérésére szolgált.

Az Evolutionary Anthropology című folyóiratban megjelent új tanulmányban a tudósok átfogóan áttekintették ezeket a hipotéziseket, hogy feltárják ennek az intim viselkedésnek a gyökereit az emberben. 

Az elemzés az emberi csókolózáshoz hasonló funkciójú viselkedést vizsgált az állatvilágban is.

A tudósok azt feltételezik, hogy a csókolózás akkor alakult ki az embermajom-ősöknél, amikor a fáktól távol, a földön kezdtek jelentős időt tölteni.

Ez pedig csak azután következhetett be, hogy a klímaváltozás miatt az élőlények az erdős élőhelyektől a szárazabb és nyitottabb tájak felé vándoroltak

- mondják a kutatók.

Korábban már írtunk arról, hogy a legtöbb tanulmány szerint az ajakcsók legkorábbi bizonyítékai egy meghatározott földrajzi helyről, Indiából származnak Krisztus előtt 1500-ból, ahonnan más régiókba is átterjedhettek.

Több kutatásban elemezték a csókolózás pozitív hatásait: segíti a másik ember megismerését, erősíti az immunrendszert, csökkenti a stresszt, és még kalóriát is éget az arcizmok mozgatása révén. Azonban egyes országok vezetőit mindez hidegen hagyta, és

higiéniai vagy morális szempontokat figyelembe véve betiltották az intim érintéseket, mint például Angliában.

A 16. században Nápoly vezetősége is tehetetlenül figyelte, ahogy a fekete halál mérhetetlen pusztítást okoz a királyságban. A bő száz évvel korábbi angol rendelet mintájára 1562-ben ők is betiltották az utcán való csókolózást.

Indonéziában manapság is börtönbe kerülhetnek a szerelmespárok, ha utcai csókolózáson kapják őket, s ha mindezt szermérmetlen módon, látható szenvedéllyel teszik, akkor akár 5 év szabadságvesztéssel is büntethetők.

Egyes elméletek szerint az őskorban az anyák úgy táplálták gyermekeiket, hogy a megrágott ételt szájukon keresztül juttatták utódaik szájába, majd felnőttként is folytatták az élvezetet adó példát. Az egyiptomiak egyfajta "illatcsókot" váltottak, ami abból állt, hogy az egyik fél az orrát a másik arcához szorította, és beszívta annak illatát.


 


Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira: 
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram

Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.


Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka. Fotó: Олександр Сирський/Телеграм

A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.

Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök

Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.

Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.

Orosz–ukrán háború: Több ukrán régióban maradtak áram nélkül az orosz csapás után (Fotó: AFP)

Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.

Harci drón. Illusztráció. Fotó: Internet

Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.

Ternopilban egy 15 éves iskolás lány többször megszúrta osztálytársát. Fotó: Ukrajna Ügyészsége

Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.