Nico Lange katonai szakértő, a német védelmi tárca korábbi vezetője egy interjúban a balti államok elleni orosz támadás következményeit vette górcső alá, valamint kiemelten foglalkozott Ukrajna helyzetével és szerepével egy hasonló helyzet kialakulása esetén is. Szerinte amennyiben a Kreml valóban rászánná magát egy Európa elleni invázióra, azzal Ukrajna automatikusan a NATO védelmi rendszerének részévé válna. Az egykori német tárcavezető szerint épp ennek a veszélye tántoríthatja el Moszkvát egy hasonló hadmozdulat végrehajtásától.
Nico Lange az RBK Ukrajinának állami hírügynökségnek adott interjúban ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a NATO sincs felkészülve egy hasonló forgatókönyvre, ezért a védelmi szövetség harctéri teljesítménye nagyban függ attól, hol is érheti egy esetleges orosz támadás.
„Az északi országok és a balti államok teljes mértékben készen állnak.”
„Másfelől sok más európai ország ezt nem akarja”– jegyezte meg Nico Lange, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a védelmi kapacitások fejlesztését jelentős mértékben hátráltatja az eddigi legfontosabb szövetséges, az Egyesült Államok jelenlegi politikája – Donald Trump 2025-ös hivatali visszatérése óta Washington több mint 90 százalékkal csökkentette az Ukrajnának nyújtott anyagi és katonai támogatásokat –, márpedig az amerikaiak nélkül az egész szövetséges védelmi rendszer összeomlik a saját súlya alatt.
Nico Lange szerint a legfontosabb most az, hogy a szövetség határozott üzenetet küldjön Moszkvának – akár kétoldalú megállapodásokkal Ukrajna és a balti országok között – abból a célból, hogy megértessék a Kremllel: a Baltikum és Ukrajna elleni támadás egy és ugyanaz.
„Bármit is tesznek Ukrajnában vagy a balti országokban, vereséget szenvednek. Ezt a háborút nem nyerhetik meg.”
„És úgy gondolom, hogy Ukrajna ennek az üzenetnek a része” – magyarázta Nico Lange. Arról is beszélt, hogy szerinte a balti országok és a Kijev közötti szorosabb együttműködéshez a már meglévő Kijevi Biztonsági Paktum alkalmas keretet jelenthet, Nico Lange szerint az együttműködés a következő formákban is testet ölthet:
- közös hadgyakorlatok szervezése;
- csapatok küldése közös kiképzésre;
- tapasztalat- és tudásmegosztás.
Mindezekkel párhuzamosan pedig érdemes megerősíteni a NATO keleti szárnyának légvédelmi és drónelhárítási képességeit is.
A volt miniszter azzal kapcsolatban beszélt minderről, hogy az Institute for the Study of War (ISW) katonapolitikai elemzőintézet beszámolója szerint Moszkva egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz a Baltikum elleni támadás jogalapjának megteremtésére.
Ennek kulcsfontosságú eszköze a kalinyingrádi régióban való jelenlét ürügyként való felhasználása arra, hogy a NATO-t – amely egy védelmi szövetség – agresszióval vádolhassa.
Április közepén az uniós állam- és kormányfők ciprusi csúcstalálkozóján ugyan előzetes megállapodás született a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkelyének a NATO-alapszerződés közös védelemről szóló, 5-ös cikkelyéhez fogható biztonsági garancia szintjére emeléséről, a konkrét részletek azonban még kidolgozás alatt állnak. Ennél tovább pedig nem is mentek a felek a találkozón, mivel a megbeszélésen – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a 20. szankciós csomag mellett a geopolitika, az üzemanyag árak és a magyar választás kerültek fókuszba - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
