Meg fog lepődni, mi befolyásolhatja az antibiotikumok hatékonyságát

Akár az antibiotikumok hatékonyságát is befolyásolhatják a bélrendszerünkben élő vírusok. A bakteriofágok szerepe sokáig tisztázatlan volt, egy kutatócsoportnak azonban sikerült közelebb kerülnie a rejtély megfejtéséhez.

Talán kevesen tudják, de a bélrendszerünkben nemcsak baktériumok élnek, hanem olyan vírusok is, amelyek épp ezeket a baktériumokat tekintik zsákmányuknak. Ezeket a vírusokat bakteriofágoknak nevezzük, és bár évmilliók óta együtt fejlődnek a baktériumokkal, még mindig viszonylag keveset tudunk róluk. Már pusztán a rendszertani besorolásuk is nehézségekbe ütközik, mivel annyira szorosan kötődnek a gazdasejthez. Az emberi szervezetben betöltött szerepük sem egyértelmű még, azonban most egy lépéssel közelebb kerülhetünk a megértésükhöz egy új kutatási módszer segítségével. Tudósok egy csoportjának ugyanis sikerült olyan vírusokat tartalmazó, illetve vírusmentes bél mikrobiótát (az emésztőrendszerben élő mikrobaközösséget) létrehoznia, amelyben minden egyéb körülményt változatlanul hagytak - írja az origo.hu.

Ki- és bekapcsolhatóvá váltak a bakteriofágok

Bryan Hsu, a Virginia Tech biológusa és kutatótársa, Hollyn Franklin kidolgozott egy módszert, amellyel egyszerűbben és hatékonyabban lehet vizsgálni a bakteriofágok hatásait. A kutatóknak sikerült úgy eltávolítaniuk ezeket a vírusokat az egerek bél-mikrobiótájából, hogy közben az emésztőrendszer baktériumait teljesen érintetlenül hagyták. Az így létrehozott kísérleti állatmodellek révén Hsu és csapata fontos megfigyelést tett:

• kiderült, hogy a bakteriofágok jelenléte fokozhatja a bélben élő baktériumok antibiotikumokkal szembeni érzékenységét.

Az eredményeket részletesen a Cell Host & Microbe című szakfolyóiratban közölték.

Hosszas keresés után találták meg a megfelelő hatóanyagot

A kutatás legnagyobb kihívása az volt, hogy olyan hatóanyagot találjanak, amely képes eltávolítani a vírusokat anélkül, hogy közben megzavarná a baktériumokat. Franklin átfogó szakirodalmi áttekintés után rábukkant egy ígéretes vegyületre, az akriflavinra, amely széles körben elérhető, és eredetileg húgyúti fertőzések kezelésére használják.

Franklin ezt követően laboratóriumi egereken kezdte vizsgálni a vegyület hatását. A kezelés eredményeként az állatok bélrendszerében tizenkét nap alatt jelentős változás következett be: a vírusrészecskék szinte teljesen eltűntek a tápcsatornából. Ráadásul a vírusszám még a kezelés megszakítása után sem tért vissza spontán módon az eredeti szintre. Amikor Franklin visszajuttatott az egerek szervezetébe egy kis mintát azok saját, kezelés előtti bél-mikrobiótájából, a bakteriofág-populációk újból megjelentek.

Az egész olyan, mint egy kapcsoló: ha akarjuk, eltüntethetjük, majd újra aktiválhatjuk a bakteriofágokat

– magyarázta a módszer lényegét Hsu, aki a technikát humorosan BaCon-egérmodellnek nevezte el.

Antibiotikumok: barát vagy ellenség?

Annak tisztázása érdekében, hogy a bakteriofágok hatásának lehet-e egészségügyi jelentősége, Hsu kutatócsoportja az antibiotikumok okozta járulékos károkat vizsgálta, ami jelenleg az egyik legvitatottabb kérdés a mikrobiológia területén.

Az antibiotikumok évente milliók életét mentik meg, ugyanakkor nemcsak a káros baktériumokat, hanem a bélrendszerben élő hasznos mikrobákat is pusztítják. Ez a nem válogató hatás felboríthatja a bél-mikrobióta egyensúlyát, kedvezve ezzel új kórokozók megjelenésének.

A kutatók feltételezték, hogy a bakteriofágok befolyásolhatják a baktériumok antibiotikumokra adott válaszát. Hsu ezért vírusos és vírusmentes egérmodellek segítségével tesztelte ezt az elképzelést. Megfigyeléseik szerint azoknál az egereknél, amelyek bélflórájában jelen voltak a bakteriofágok, a baktériumok érzékenyebbek lettek az antibiotikumokra, így nagyobb arányban pusztultak el.

Az eddigi eredmények még nem elégségesek végleges következtetések levonásához, de azt már most látjuk, hogy a bakteriofágok komolyan befolyásolhatják az antibiotikumokra adott válaszunkat

– mondta Hsu.

Mi következik most?

Franklin szerint a következő lépés annak tisztázása, hogy valóban a bakteriofágok felelősek-e ezekért a megfigyelt hatásokért, és ha igen, pontosan milyen szerepet töltenek be különböző betegségekben. Ezek a kutatások új lehetőségeket nyithatnak az antibiotikumokkal kapcsolatos vizsgálatokban.

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!