Az Alzheimer-kór hátterében álló titokzatos sejtkapcsolatok nyomára bukkantak a Johns Hopkins Egyetem kutatói. A szakemberek kimutatták, hogy az agysejtek apró nanocsöveken keresztül juttatják ki a mérgező anyagokat – de ezzel együtt akaratlanul tovább is adhatják őket a szomszédos sejteknek. A felfedezés új távlatokat nyithat a neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór kezelése előtt.
A tudósok először pillanthatták meg, hogyan működik az agy „rejtett csőpostája”, amely a sejtek között szállítja a káros anyagokat. A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint az Alzheimer-kór terjedését nemcsak kémiai folyamatok, hanem e mikroszkopikus nanocsövek is segíthetik, amelyek szó szerint összekötik a neuronokat. A felfedezés új utakat nyithat a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében - írja az origo.hu.
Az Alzheimer-kór rejtett háttere: apró csatornák szállítják a mérget az agyban
A kutatás eredményeit a rangos Science folyóiratban publikálták. A szakemberek genetikailag módosított egereken vizsgálták, hogyan mozognak a mérgező fehérjék az agyban. Ehhez különleges mikroszkópos technikákat és számítógépes szimulációkat használtak.
Megfigyelték, hogy az idegsejtek hosszú, vékony nyúlványokat hoznak létre, amelyek összekötik őket egymással. Ezeket a struktúrákat a kutatók "dendritikus nanocsöveknek" keresztelték el. A csatornákon keresztül ionok, kalcium és toxikus fehérjék, köztük az Alzheimer-kórban kulcsszerepet játszó béta-amiloid is képes egyik sejtből a másikba jutni.
A sejteknek meg kell szabadulniuk a mérgező molekuláktól, de ezzel akaratlanul is továbbadhatják azokat a szomszédos sejteknek”
– magyarázta Hyungbae Kwon, a Johns Hopkins Orvostudományi Kar idegtudományi docense.
„Ezek az apró nanocsövek segíthetik az agy kommunikációját, de ugyanakkor a betegségek terjedését is.”
Az agy saját hálózata is terjesztheti a kórt
A kutatók összehasonlították egészséges egerek és Alzheimeres modellek agyszöveteit. Meglepő módon az Alzheimeres egerek agyában már három hónapos korban – amikor az állatok még semmilyen tünetet nem mutattak – sokkal több nanocső volt jelen, mint a kontrollcsoportban.
Ez arra utal, hogy a sejtek közötti kóros kommunikáció már jóval a betegség tünetei előtt megkezdődhet.
A kutatók emberi agyszövet-mintákat is elemeztek, és ott is ugyanilyen nanocsöveket találtak. Ez megerősíti, hogy a jelenség nem csak állatokban, hanem az emberi agyban is létezhet.
Új remény a kezelésre
A jövőben Kwon és csapata azt tervezi, hogy megvizsgálják, vajon más agysejttípusok – például a gliasejtek – is képesek-e ilyen nanocsövek létrehozására. Hosszú távú céljuk, hogy mesterségesen szabályozni tudják ezek termelődését: vagyis ha kiderül, hogy a nanocsövek segítik a méreganyagok eltávolítását, akkor fokozhatják a működésüket, ha viszont a terjedést támogatják, akkor gátolhatják őket.
A nanocsövek termelődését célzottan befolyásolva egyszer talán megakadályozhatjuk, hogy a kóros fehérjék elárasszák az agyat”
– mondta Kwon.
A felfedezés új kezelési stratégiák alapja lehet. Az Alzheimer-kór jelenleg gyógyíthatatlan, és világszerte több mint 50 millió embert érint.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
