Egy friss kutatás szerint a petefészek a menopauza után sem válik teljesen inaktívvá. Egérkísérletek arra utalnak, hogy a szerv új szerepet vehet át: a reprodukció helyett immunológiai és gyulladásos folyamatokban működhet közre, ami az öregedés megértésében is fontos felfedezés lehet.
Egy új egérkísérlet szerint a petefészek a reproduktív időszak lezárultával sem feltétlenül válik inaktív szervvé. Működése a menopauza után átalakulhat, és a kutatók szerint akár immunrendszeri, gyulladásos jellegű folyamatokban is szerepet kaphat.
Eddig úgy gondolták, hogy a petefészek a menopauza után lényegében befejezi a működését, Francesca Duncan reprodukcióbiológus és kutatócsoportja azonban kiderítette: a szerv egészen más jellegű feladatokat láthat el - írja az origo.hu.
A petefészek új szerepe a menopauza után
A Northwestern Egyetem munkatársa régóta vizsgálja, hogyan változik a petefészek a peteérés leállása után. A legújabb egérkísérletek is megerősítik, hogy a szerv a reproduktív funkciók visszaszorulásával sem válik inaktívvá, hanem másfajta működésre áll át. Ennek megértése azért lényeges, mert napjainkban a nők várható élettartama egyre hosszabb, és kevéssé ismert, mi történik a testtel a későbbi életszakaszban.
Duncan egy korábbi – egyelőre szakmai bírálat előtt álló – vizsgálatában menopauzán átesett nők petefészekszövetét is elemezte. Eredményei szerint a szövetek által termelt fehérjék összetétele az életkorral változik. Ha a petefészek a termékeny évek után valóban tétlenné válna, nem tapasztalnánk ilyen különbségeket.
Egereken vizsgálták a változásokat
Az új tanulmány során a kutatók 2, 18 és 24 hónapos egerek petefészkeit vizsgálták. Az állatok petefészkének működése jellemzően kétéves kor körül áll le. Bár ez a folyamat nem teljesen azonos az emberi menopauzával – mivel az egereknél elmarad az embereknél tapasztalható hirtelen ösztrogénszint-csökkenés –, a szakemberek szerint a hasonlóságok miatt az állatkísérletek így is fontos támpontot nyújtanak.
A vizsgálat során az egyik petefészek szövetét mikroszkóp alatt elemezték, hogy feltérképezzék, miként változik a szerv felépítése az életkor előrehaladtával. A másikon RNS-szekvenálást végeztek, amellyel megfigyelhették az aktív, fehérjetermelésben részt vevő gének működését.
Kevesebb tüsző, eltérő szöveti szerkezet
Világosan látszott, hogy a reproduktív működés az életkor előrehaladtával fokozatosan visszaszorul: az idősebb egerek petefészkében csökkent a tüszők száma, emellett megváltozott a szöveti szerkezet és a kollagén elrendeződése is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szerv minden funkciója megszűnne; sokkal inkább arról van szó, hogy új feladatot vehet át.
A génaktivitási mintázatok azt mutatják, hogy az idősödő petefészek a fajfenntartás helyett immunológiai és gyulladásos folyamatok helyszínévé válik. A reproduktív időszakot követően a szervben felszaporodtak az immunsejtek, például a T-sejtek, a makrofágok és a többmagvú óriássejtek.
A kutatócsoport szerint a megfigyelt folyamat arra enged következtetni, hogy a petefészek idős korban egyfajta immunológiailag aktív szervként funkcionálhat tovább.
Az öregedés szempontjából is fontos lehet
A kutatók szerint az eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, miszerint a reproduktív időszak lezárulta után a petefészek csupán passzív szervként létezne tovább. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy továbbra is folyamatos molekuláris változásokon megy keresztül.
Mindennek komoly egészségügyi jelentősége is lehet.
A szakemberek úgy vélik, hogy a petefészek endokrin és parakrin hatásokon keresztül akár az egész szervezet öregedését befolyásolhatja.
Ez az összefüggés különösen fontos lehet azok számára, akiknek valamilyen okból eltávolították a petefészküket.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
