Nem hinnénk, de ezt teszi a fahéj a szervezetünkkel

A fahéj nemcsak illatos fűszer, hanem a szervezet működésére is hatással lehet. Antioxidáns vegyületei révén támogathatja az anyagcserét, az emésztést és a szív- és érrendszer egészségét, miközben túlzott fogyasztása kockázatokat is rejthet.

A fahéj jellegzetes illata és meleg, édeskés íze sokak számára a süteményeket és a téli italokat idézi, miközben ritkábban gondolunk arra, hogy ez az egyszerűnek tűnő fűszer biológiailag aktív vegyületek egész sorát tartalmazza - írja a Házipatika.com. 

A fahéj hatása a szervezetre

A fahéj egyik legfontosabb hatóanyaga a fahéjaldehid, amely a fűszer illatáért és ízéért is felelős. Ez a vegyület számos laboratóriumi és humán vizsgálat szerint antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek a hatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fahéj rendszeres, de mértékletes fogyasztása támogassa a sejtek védelmét az oxidatív stresszel szemben, amely a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes anyagcsere-zavarok kialakulásában is szerepet játszik.

Fahéj és vércukorszint: mit mondanak a kutatások?

A fahéj legismertebb élettani hatása a szénhidrát-anyagcseréhez kapcsolódik. Több klinikai vizsgálat szerint a fahéj javíthatja az inzulinérzékenységet, vagyis hatékonyabbá teheti a sejtek cukorfelvételét. Egyes tanulmányok a vércukorszint és a vérzsírok enyhe csökkenését is kimutatták, főként 2-es típusú cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában érintetteknél. Az endometriózisban vagy más, hormonháztartást érintő betegségben, például PCOS-ben szenvedőknek is fontos, hogy a vércukorszint egyensúlyban legyen, írja a Nosalty egy kutatás alapján. Ugyanakkor az eredmények nem egységesek, ezért a szakmai ajánlások hangsúlyozzák: a fahéj nem helyettesíti az orvosi kezelést, legfeljebb annak kiegészítő része lehet az étrendben.

Szív- és érrendszeri hatások

Az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatások révén a fahéj közvetetten a szív egészségét is támogathatja. Kutatások arra utalnak, hogy rendszeres fogyasztása összefügghet az összkoleszterin és a "rossz", azaz az LDL-koleszterin mérsékelt csökkenésével, valamint a trigliceridszintek javulásával. Ezek a változások hosszú távon csökkenthetik az érelmeszesedés kockázatát, de csak kiegyensúlyozott étrend és egészséges életmód mellett.

Támogatja az emésztést

A fahéj kis mennyiségben fogyasztva támogathatja az emésztést, írja az nlc. Serkentheti az emésztőnedvek termelődését, ami megkönnyítheti a nehezebb ételek feldolgozását, és egyeseknél csökkentheti a puffadást, teltségérzetet. Enyhe antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása révén a bélrendszer egyensúlyára is kedvezően hathat. Fontos ugyanakkor, hogy érzékeny gyomrúaknál vagy reflux esetén a fahéj – főként nagyobb mennyiségben vagy koncentrált formában – irritációt, gyomorégést is kiválthat. Éppen ezért a fahéj emésztésre gyakorolt előnyei leginkább akkor érvényesülnek, ha fűszerként, mértékkel, az étrend részeként kerül fogyasztásra.

Mennyi az annyi?

Kereskedelmi forgalomban két fő típusa fordul elő: a ceyloni ("igazi fahéj") és a cassia. Utóbbi kumarintartalma miatt nagy mennyiségben nem ajánlott. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fahéj fűszerként, ételekhez adva biztonságosan fogyasztható. A túlzott bevitel főként koncentrált kapszulák és porok esetén okozhat problémát, különösen májbetegség vagy bizonyos gyógyszerek szedése mellett — hívja fel a figyelmet a Cleveland Clinic.