Több száz évig élhet, és a rák sem támadja meg – a grönlandi cápa különleges képessége régóta ámulatba ejti a tudósokat, ám titkát sokáig nem sikerült megfejteni. Egy új, még lektorálásra váró génvizsgálat most választ adhat a régóta feszegetett kérdésre.
A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) valószínűleg a Föld egyik leghosszabb életű gerincese, egyes becslések szerint akár 400 évig is élhet. Természetes élőhelye a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán mélyebb régiói. Hossza elérheti a 6 métert, tömege pedig az 1400 kilogrammot. Genomjának feltérképezése hosszú ideig kihívást jelentett, mivel rendkívül nagy méretű - írja az origo.hu.
Általánosságban elmondható, hogy minél több sejtje van egy élőlénynek, annál nagyobb a daganatok kialakulásának valószínűsége. Ez bizonyos esetekben valóban így van: például minél nagyobb egy kutya, annál nagyobb az esélye, hogy rákos sejtek jelenjenek meg a szervezetében. Az összefüggés azonban korántsem minden fajra érvényes, vagyis a daganatok kialakulásának kockázata nem mutat egyértelmű kapcsolatot sem a testmérettel, sem az élettartammal.
Ezt nevezik Peto-paradoxonnak, és a kivételek közé tartozik a grönlandi cápa is.
Különleges génekkel tartja távol a rákot a hosszú életű állat
Egy új kutatás során egy nemzetközi tudóscsoport sikeresen feltérképezte a grönlandi cápa bonyolult génállományát, és érdekes eredményekre jutott. Megfigyelték, hogy ez a faj hatékonyan képes kijavítani a DNS-ben keletkező károsodásokat. Ez különösen fontos, mivel a rák egyik elsődleges kiváltó oka a DNS-sérülések felhalmozódása az élettartam során - írja az Independent.
A kutatók egy géncsoportot is azonosítottak, amely egy létfontosságú immunrendszeri fehérje, az NF-kB szabályozásában vesz részt. Az NF-kB szerepet játszik a gyulladásos folyamatokban, az immunválaszban és a sejtek túlélésében – mindez kulcsfontosságú lehet a daganatok kialakulásának gátlásában.
Az eredmények szerint a grönlandi cápa ezekből a génekből több másolattal rendelkezik, mint a rövidebb életű cápafajok. A kutatók úgy vélik, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy DNS-e stabilabb maradjon és hatékonyabban védekezzen a károsodások ellen. Emellett azt is megállapították, hogy erőteljes immunválasza segítheti a fertőzések és az autoimmun problémák ritkább előfordulását.
Hogyan adaptálódott a grönlandi cápa a mélységhez?
Az új eredmények révén a grönlandi cápa életmódját is alaposabban megismerhetjük. Megállapították, hogy az állat szemében lévő rodopszin olyan aminosav-módosulásokkal rendelkezik, amelyek a kék fény hatékonyabb érzékelését teszik lehetővé. Ez előnyt jelent a mélyebb, sötétebb vizekben.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
