A düh és a félelem meglepően közel áll egymáshoz az agyunkban, miközben a szerelem, a büszkeség és a melegségérzet szinte ugyanazon az érzelmi területen helyezkedik el. Egy új kutatás mesterséges intelligencia segítségével készített térképet arról, hogyan rendezi el az emberi agy a különböző érzelmeket, az eredmények pedig nemcsak azt magyarázzák meg, miért reagál hasonlóan a testünk bizonyos érzésekre, hanem a mentális egészség megértésében is új lehetőségeket nyithatnak.
Az emberi érzelmek mindig is a tudomány egyik legnehezebben megragadható területének számítottak. Mindannyian pontosan tudjuk, milyen érzés félni, dühösnek lenni vagy szerelmesnek lenni, mégis rendkívül bonyolult megmagyarázni, hogy ezek az élmények valójában hogyan keletkeznek az agyunkban. Miért érezzük például úgy, hogy a düh és a félelem szinte ugyanabból az érzelmi forrásból fakad? Miért gyorsul fel a szívverésünk mindkét esetben, és miért reagál a testünk hasonló módon ezekre a látszólag eltérő érzelmekre? És miért társítjuk a szerelmet vagy a büszkeséget melegséghez, bensőségességhez?
Az elmúlt évtizedekben a pszichológia és az idegtudomány számos elméletet alkotott az érzelmek működéséről, ám a modern technológiák – különösen a mesterséges intelligencia és az agyi képalkotó eljárások – most új perspektívát nyitnak. A kutatók egyre pontosabban képesek feltérképezni, hogyan dolgozza fel az agyunk az érzelmi élményeket, és milyen mintázatok rajzolódnak ki az idegrendszer működésében. Egy friss kutatás most ezen az úton elindulva egy egészen különleges „mentális térképet” hozott létre, egy olyan modellt, amely megmutatja, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest az emberi érzelmek az agy működésében.
Ez az új térkép nemcsak azt segíthet megérteni, hogy bizonyos érzelmek miért tűnnek hasonlónak, hanem azt is, hogy az érzelmi tapasztalataink mennyire szorosan kapcsolódnak a testi reakcióinkhoz. A kutatók szerint az ilyen jellegű vizsgálatok hosszú távon a mentális egészség megértésében is kulcsszerepet játszhatnak, és választ adhatnak arra is, hogy az emberek miért élik meg különböző módon ugyanazokat az érzéseket.
A mesterséges intelligencia rajzolt át mindent
A Nature Communications folyóiratban publikált kutatás során a tudósok mesterséges intelligenciát használtak arra, hogy elemezzék az agyi képalkotó vizsgálatok adatait, és feltérképezzék, miként dolgozza fel az emberi agy a különböző érzelmeket. Az eredmény egyfajta mesterséges mentális térkép lett, amely két fő dimenzió mentén rendezi el az érzelmeket.
Az egyik tengely az élmény kellemes vagy kellemetlen jellegét – azaz a pozitív vagy negatív érzelmi értéket – jelöli, a másik pedig a testi reakciók erősségét mutatja, vagyis azt, hogy mennyire intenzív fizikai reakciókat vált ki az adott érzelem a szervezetből.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan reagál az agy, miközben az emberek érzelmileg erős jeleneteket néznek filmekből. A kísérletben 30 résztvevő vett részt, akik rövid, érzelmeket kiváltó filmrészleteket néztek meg. A mozizás közben saját érzéseiket is értékelték, miközben agyi MRI-felvételek készültek róluk.
Az így kapott adatokat összevetve a kutatócsoport kapcsolatokat talált az emberek által jelentett érzelmi élmények és az agyban megfigyelhető aktivitási mintázatok között. Az elemzés azt mutatta, hogy az agy valójában egy térképszerű struktúrában „helyezi el” az érzelmeket.
Miért érezzük a dühöt a félelemhez hasonlónak?
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy az egyes érzelmek nem véletlenszerűen helyezkednek el ezen a mentális térképen, hanem jól elkülöníthető csoportokba rendeződnek. A negatív érzelmek egyik sarkában például olyan érzések találhatók egymáshoz közel, mint a bűntudat, a düh és az undor. Ezzel szemben a pozitív érzelmek másik oldalán olyan állapotok jelennek meg egymás mellett, mint a boldogság, az elégedettség vagy a büszkeség. Az is kiderült, hogy
a düh és a félelem sokkal közelebb helyezkedik el egymáshoz ezen a térképen, mint például a boldogság és az izgatottság.
Ez segíthet megmagyarázni, miért jár együtt a félelem, a szorongás és a düh hasonló testi reakciókkal. Ugyanis mindhárom érzelem erős fiziológiai válaszokat vált ki, felgyorsul a légzés, hevesebben ver a szív, és a test készenléti állapotba kerül. Emellett mindegyik érzelem hasonló mértékű kellemetlenséggel is jár, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy az agyunk egymáshoz közel tárolja őket az érzelmi térképen.
A pozitív érzelmek világában is érdekes mintázatok rajzolódtak ki. A kutatók azt találták, hogy az olyan érzések, mint a szerelem, a büszkeség vagy a melegségérzet szintén egymás közelében helyezkednek el. Ez arra utal, hogy ezek az érzelmek hasonló jellegű élményeket és testi reakciókat váltanak ki. A szerelem például gyakran valóban fizikai melegségérzettel, nyugalommal vagy pozitív izgalommal jár, ami összekapcsolja más pozitív érzelmekkel.
A kutatás szerzője, Yumeng Mam az amerikai Emory Egyetem kutatója elárulta, hogy mivel az érzelmek alapvetően szubjektív élmények, így nem volt egyszerű dolguk objektíven ábrázolni ezeket a térkép megrajzolásakor. „Az emberek érzelmi tapasztalatai szubjektívek. Mi azonban technológiai eszközökkel próbáljuk objektív, tudományos módon megérteni az érzelmek mögött álló mechanizmusokat” – mondta.
A mentális egészség szempontjából is fontos
Az elemzés egyik legfontosabb felfedezése mégis az, hogy az agy bizonyos értelemben „beágyazza” az érzelmeket egy térképszerű rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy
az érzelmek nem elszigetelt jelenségek, hanem egymáshoz viszonyított helyzetben jelennek meg az idegrendszer működésében.
Például a düh és a félelem előfordulásai gyakran közelebb vannak egymáshoz, mint a boldogság és az izgatottság.
A kutatók szerint ez a térképszerű szerkezet segíthet az agynak abban, hogy gyorsan értelmezze az érzelmi élményeket, és megfelelő reakciókat indítson el. A kutatócsoport emiatt a jövőben azt is szeretné megvizsgálni, hogyan különbözik ez az érzelmi térkép azoknál az embereknél, akik mentális egészségügyi problémákkal küzdenek.
Korábbi kutatások például azt mutatták, hogy a depresszióval vagy szorongással élő emberek esetében az érzelmek reprezentációja „összenyomottabb”, kevésbé differenciált lehet. Más szóval az érzelmek közötti különbségek kevésbé rajzolódnak ki az agyban. Philip Kragel, a tanulmány vezető szerzője szerint azok az emberek, akik finomabban tudják megkülönböztetni az érzelmeiket, általában jobb egészségügyi kimenetelekkel rendelkeznek. De mégis hogyan alakul ki az érzelmek rendszere?
A kutatók érthetően azt is szeretnék megérteni, hogyan fejlődik ki ez a mentális térkép az élet során. Felmerül például a kérdés, hogy az emberek már születéskor rendelkeznek-e az érzelmek alapvető kategóriáival – például a jó és rossz érzések különbségével –, majd később tanulják meg az érzelmek finomabb árnyalatait, vagy éppen az agy eleve képes általános kapcsolati struktúrákat tanulni, és ezekre épül rá később az érzelmek rendszere.
„Az érzelmek az emberi tapasztalat központi részét képezik, nem egyszerűen reakciók a dolgokra” – magyarázta Kragel. „Fontos szerepet játszanak a sikerünkben és a jóllétünkben. Segítenek jobban kommunikálni, tanulni a tapasztalatainkból és együtt érezni másokkal.”
A testünk is térképen vázolja fel az érzelmeinket
A tanulmány arra is rámutat, hogy az emberek gyakran egyfajta mentális térkép segítségével írják le az érzéseiket, ez azonban valószínűleg nem egy ténylegesen „rajzolt” térkép az agyban, hanem sokkal inkább az agyi területek által végzett számítások eredménye.
Érdekes módon tavaly egy másik kutatás egy teljesen más jellegű térképet is készített, az a kutatás akkor azt vizsgálta, hogyan reagál az emberi test 14 különböző, gyakori érzelemre. Az eredmények szerint
a félelem leginkább a mellkasban érezhető, míg a depresszió gyakran zsibbadásként vagy érzéketlenségként jelenik meg a végtagokban és a fejben. A boldogság ezzel szemben szinte az egész testben érezhető érzéshullámként jelentkezik, míg a düh elsősorban a karokon és a kezekben okoz erősebb aktivitást.
Ezeket a térképeket úgy készítették el, hogy a kutatás résztvevői egy üres emberi sziluetten jelölték be, testük mely részein érzik az adott érzelem hatását. Egy másik sziluetten pedig azt kellett megjelölniük, hol érzik az érzelem hatására csökkenni az aktivitást. Bár az egyes rajzok kissé különböztek egymástól, az átlagolt eredmények minden érzelem esetében jellegzetes mintázatokat rajzoltak ki.
Mindez pedig nem csupán érdekes megfigyelés, hiszen az ilyen vizsgálatok egyre közelebb visznek bennünket annak megértéséhez, hogy az érzelmek nem csupán megfoghatatlan lelki állapotok, hanem az agy és a test összetett, összehangolt működésének eredményei – mint azt megtudtuk –, egy olyan belső térképen, amely mindannyiunkban ott rejtőzik. Már csak papírra kell vetni - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
