A jegesmedvék az idei tél sztárjai lettek itthon is, rég láttunk olyat, hogy élvezik a havat, lubickolnak az állatkert jeges tavában, de januárban ez is megtörtént. Persze hogy kuriózum, mert egyre kevesebb a hó, a jég, a hideg tél, de nem csak nálunk, a sarkokon is. Az olvadó jég pedig megnehezíti a dolgukat, mert nem tudnak vadászni, éheznek, és a világsajtót bejárják a csont és bőr jegesmedvéket ábrázoló képek. De most valami döbbenetes történt, jó húsban lévő norvég jegesmedvéket találtak.
A norvég Svalbard-szigetcsoport, avagy a Spitzbergák (Svalbard viking nyelven fagyos partokat jelent, a Spitzbergák hollandul hegyes csúcsokat) jegesmedvéi olyan kövérek és egészségesek lettek napjainkra, mintha élő cáfolatai lennének sanyarú körülményeiknek. Minden rendben lenne az egyre jégszegényebb vidék őshonos lakóival?
A Spitzbergák Európa legészakibb, közúton megközelíthető pontja, a 3000 lakosú norvég Nordkapp falu és az Északi-sark között félúton. A szigetek több mint felét borítják gleccserek, a tagolt partvonalakat kristálytiszta vizű fjordok övezik. Itt élnek a norvég jegesmedvék, amelyek miatt a lakosoknak kötelezően kell tudniuk bánni a fegyverrel. Bár a Spitzbergák demilitarizált zóna, és bűnözés itt nem létezik, a közeli lakott falvakban még az óvónéniket is puskahasználatra tanítják. A jegesmedve bárhol felbukkanhat...
A BBC-n olvashatjuk, hogy a kutatók 1992 és 2019 között 770 felnőtt jegesmedvét vizsgáltak, mértek meg a Spitzbergák térségében, és kiderült, a medvék jelentősen meghíztak az évtizedek alatt. Különös, hiszen egyre kevesebb lehetőségük van boltba menni, vagyis jégtáblákról levadászni táplálékukat. Ha nem tudnak zsíros fókákat szerezni, amelyek fontosak testük szigeteléshez, utódaik táplálásához, hogyan nőtt meg a testtömegindexük, és miért olyan egészségesen csillogó a bundájuk?
Talán kár volt méricskélni a norvég jegesmedvéket, mert tessék, életünk egy újabb nagy talánnyal gazdagodott, és különben is, a medvéknek András Ferenc szerint nincs is szükségük arra, hogy megfigyeljék őket. Persze a medvekutatók dolga mégiscsak ez, a rejtély pedig megoldásra vár, mert a Spitzbergákon a klímaváltozás különösen erősen érezteti hatását – de akkor honnan jutottak zsíros falatokhoz?
A kövérmedve-kutatás 27 éve alatt az éghajlatváltozás miatt a jégmentes napok – pont, amelyeket a jegesmedve ki nem állhat – száma 100-zal nőtt a régióban. Akkor tényleg mit keresnek itt az ideális testalkatú macik?
Több rozmár és több fóka
A jegesmedvék elsősorban fókákkal táplálkoznak, de a rozmárt sem vetik meg, főleg ha már elpusztult, és nem kell vele bajlódni. Ez utóbbiak hivatalosan az ’50-es években kaptak védettséget Norvégiában, így épphogy elkerülték a kihalást. A hivatalos szabályozás segítette populációjuk gyarapodását, és mindig ideális, zsíros táplálékforrást jelentettek a jegesmedvék számára. Mondhatjuk, a jegesmedvének a rozmár az, ami nekünk a hurka. És persze a fóka is, amelynek az olvadás miatt egyre kisebb területek állnak rendelkezésére a tengeri jégből, így viszont koncentráltan, egy helyen gyűlnek össze, ami persze megkönnyíti a medvevadászatot.
De ha elfogy a fóka, és nem találnak rozmárt, a medvéknek messzebbre kell vándorolniuk, hogy táplálékot találjanak, a szárazföld BELSEJE felé, ami több energiát igényel és felemésztheti értékes zsírtartalékaikat.
A Polar Bears International jótékonysági szervezet felmérése szerint a Spitzbergák jegesmedvéi a világ leggyakrabban vadászott állatai közé tartoztak, amíg az 1970-es években be nem vezették a nemzetközi védelmet. Akkor lendült fel populációjuk, ahogy a rénszarvasoké is, amelyekre egyre gyakrabban támadnak a medvék a szárazföldön – ha már jég nincs. Kedvező hírek, jó a rénszarvaslakoma is, nincs semmi baj tehát?
Nem, ezek csak rövid távú eredmények és értékelések, a kicsattanó fizikum, a jó húsban lévő egyedek nem jelentik hogy minden rendben a norvég medvékkel, ugyanis a jégmentes napok csökkentik a túlélés esélyét a bocsok, a fiatal és idős nőstények körében. Ráadásul ez egyelőre regionális pozitívumnak tűnik, mert az Arktisz más részein – a térségben elszórva 20 ismert alpopulációja él a jegesmedvéknek – nem sikerült olyan jól alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez. Kanadában a populáció drasztikusan csökken a felmelegedés miatt, a túléléshez tengeri jégre van szükségük, és ha eltűnik a jég, eltűnnek a jegesmedvék is, ez biztos - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
