Kínai tudósok olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével a laza sivatagi homokból akár 10-16 hónap alatt termékeny talapzat hozható létre. A módszer lényege, hogy laboratóriumban tenyésztett mikroorganizmusokat, főként cianobaktériumokat juttatnak a homokra, amelyek vékony, stabil kérget képeznek a felszínen. Ez a réteg megköti a homokszemcséket, így a szél nem tudja könnyen elfújni azokat, és elegendő időt ad a növények megtelepedéséhez.
A kísérleteket a Kínai Tudományos Akadémia végezte az északnyugat-kínai Takla-Makán-sivatag közelében. A kezelt területeken sötét, vékony filmréteg alakult ki a homok felszínén, amely a porviharok és a szélsőséges időjárás után is megmaradt – közölte az Earth.com tudományos hírportál.
A kutatók szerint
a cél nem csupán a homok megkötése, hanem egy olyan talajalap létrehozása, amelyben később cserjék és füvek is tartósan meg tudnak élni.
A folyamat kulcsszereplői a cianobaktériumok, amelyek a Föld egyik legősibb élőlényei közé tartoznak.
Ezek a mikrobák napfény segítségével szén-dioxidot kötnek meg, egyes fajtáik pedig a levegő nitrogénjét is a növények számára hasznos tápanyaggá alakítják.
A baktériumok ragadós cukorszerű anyagot termelnek, amely „ragasztóként” fogja össze a homokszemeket, létrehozva az úgynevezett biológiai talajkérget. A kialakuló réteg képes tápanyagokat és nedvességet is visszatartani. Eső után a kezelt területek tovább őrzik a vizet, mint a csupasz homok, ami segíti a növények gyökeresedését. Idővel mohák és zuzmók is megjelenhetnek, amelyek tovább erősítik a felszínt és stabilabb ökoszisztémát hoznak létre.
A laboratóriumi vizsgálatok szerint az így kezelt talaj akár 90 százalékkal ellenállóbb lehet a szél okozta erózióval szemben, ami csökkentheti a homokviharok gyakoriságát és segíthet a sivatagosodás elleni küzdelemben. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a módszer nem jelent minden problémára megoldást: a túllegeltetés, a vízhiány vagy az emberi tevékenység okozta károk továbbra is veszélyeztethetik a helyreállított területeket.
A szakemberek szerint a technológia új lehetőséget nyithat a sivatagok megkötésében és a termőterületek bővítésében, de hosszú távú megfigyelésekre van szükség annak bizonyítására, hogy különböző éghajlatokon is tartós eredményt hoz - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
