Immáron egy bő évtizede lopakodó szélsőségekre figyelmeztetnek a meteorológusok. Ez elsősorban a hőségnapok számának gyors növekedésén, no meg a csapadék hiányában érhető tetten. A lassan mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő nyári hónapjaiban itt, a Kárpát-medencében ezúttal nem kellett hosszan tartó forróságtól szenvednünk, ám a talajból hiányzó vízmennyiség egyre nagyobb gondot jelent. És nem csupán a földművesek számára. Vidékünkön az ásott kutak egy részéből augusztusban eltűnt a víz, s az azóta sem jött vissza. Mindez arról tanúskodik, hogy a talaj mélyrétegeiben jelentős hiány mutatkozik az éltető csapadékból.
- Pár nap múlva beköszönt a 2026-os esztendő. Így aztán ideje mérleget készíteni.
- Az óév hátralevő időszakában ugyan még várható némi felhősödés, ám az onnan hulló mennyiség már nem oszt és nem szoroz – válaszol beszélgetőpartnerem, Fedinisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője. – Elmondhatjuk, hogy ez az év a maga 388 mm-ével csapadékban igencsak szűkösnek bizonyult. A megye alföldi részein 500-550 mm-es átlaggal számolunk, s mint látjuk, ettől a mostani mennyiség jelentősen elmarad. Sommásan úgy fogalmazhatnánk, hogy kéthavi csapadék hiányzik a talajainkból. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ég csatornái a 2024-es esztendőben is a szokottnál ritkábban nyíltak meg – ekkor összességében 450 mm-t mértünk, s bizony az elmaradás azóta tovább nőtt. Az utóbbi tíz esztendő adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy minden két szárazabb esztendőre jut egy csapadékosabb. Ám mint látjuk, tapasztaljuk, ez már nem elegendő az egyensúly megtartásához. Különösen akkor nem, ha a nyári hónapokban a hőmérő higanyszála 32-34 fölé kúszik, mivel ilyenkor nagyon intenzív a párolgás.
- Lehet, hogy az év eleje kedvező változást hoz?
- Minden kiszámíthatatlan. Néhány kolléga azt állítja, hogy a január az utóbbi években ugyancsak szárazra sikeredett, tehát kevés az esély arra, hogy az előttünk álló időszakban heteken át vastag hótakaró borítja majd a tájat, vagy, hogy folyóvizeinken, tavainkon korcsolyázni tudnak majd fiataljaink. Ugyanakkor a mostani esztendőt leszámítva novemberben menetrendszerűen érkezett a sok csapadék a korábbi években, ami például jelentős mértékben hátráltatta a kukorica betakarítását, valamint az őszi szántás, illetve a vetés elvégzését. Ebből a szempontból most ideálisan alakult minden, az őszi vetések szépen zöldellnek, és szántani továbbra is lehet.
- A globális felmelegedést a legutóbb mért adatok mennyire támasztják alá?
- Lopakodó jelenségről van szó ebben az esetben is. Jellemző, hogy az október első tíz napja a szokottnál valamivel hűvösebbre sikeredett, ám a hónap további részében már melegebb időjárást regisztráltunk. A novemberi átlag szintén ilyen tendenciát mutatott. De míg az októberi és novemberi átlaghőmérséklet közötti eltérés csupán 1-1,5 fok volt, addig a december 4-5 fokkal volt melegebb az átlagosnál. Ezt, gondolom, kevesen bánták. Mint ahogy az sem esett rosszul, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kitörése óta kifejezetten enyhe telekben volt részünk. Hogy mindez majd így folytatódik a továbbiakban is, arra nincs semmi garancia. Különösen a február hozhat kellemetlen meglepetéseket, mivel ez nálunk a leghidegebb hónap. Azt szoktuk mondani, mielőtt véget érne a tél, egyszer még utoljára rendesen kitombolja magát.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
