A 2022-es esztendő tizenkét hónapjában lehullott csapadékmennyiséget jelző szám – 467 mm – a költő szavaival élve, csupán kartotékadat. Mert miközben nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész öreg kontinensen emberemlékezet óta nem tapasztalt aszályt kellett elszenvedniük az itt élőknek, ennek valamennyi súlyos következményével, végül is a meteorológiai statisztika a mögöttünk hagyott évet átlagosnak tekinti. Tessék csak nézni az utóbbi bő évtized erre vonatkozó adatait: 2011-ben évi 499 mm, 2012-ben 451 mm, 2014-ben 487 mm csapadék érkezett Beregvidékre. Viszont 2015-ben csupán évi 388 mm csapadékmennyiséggel kellett beérnünk. Igaz, 2016-ben 620 mm, a rá következő évben pedig 660 mm csapadékkal kárpótoltak az égiek. Majd az ezt követő években 500 mm körüli értékekkel kellett beérni.
– Hogy tisztán lássunk, ahhoz mégis csak a mért adatokat kell elemezni – mondja Fedinisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője, aki a fenti adatokat a rendelkezésre bocsátotta. – Hogy megértsük, miként válhatott a soha nem tapasztalt értékű 2022-es példa nélküli aszályos év a statisztika szerint átlagossá, ahhoz ismét sorra kell venni a mögöttünk hagyott 12 hónap során lehullott csapadékmennyiséget. Tehát nézzük sorjában. Az elmúlt év januárja és februárja ebből a szempontból átlagosnak mondható, és még a márciust is a maga 13 mm-es igen gyenge teljesítményével kisebb kilengésnek foghattuk volna fel, amelyet az április a maga 64 mm-es bőséges hozamával részben kárpótolt is. Nos, májusban történik a vízválasztó, mert az aranyat érő esőt fentről tavaly nagyon szűken mérték. Az egész hónap folyamán a máskor megszokott 50-60 mm helyett annak kevesebb mint egytizede, 4,5 mm hullott. Ezt megtetézte a többi nyári hónap tragikusan gyenge csapadékhozama, melynek átlaga 15-18 mm között mozgott. Holott ilyenkor a mezőgazdasági kultúrák intenzív fejlődési szakaszának az idején a 60-70 mm lett volna az ideális. Ez a mérhetetlen szárazság tartott egészen az iskolakezdés hónapjáig.
Szeptemberben pedig már hiába kárpótolt bennünket a természet 119 mm csapadékkal, az már kultúrnövényeinken nem sokat segített. Talán csak annyira volt jó, hogy megnehezítse a napraforgó, a szója, no meg a szőlő betakarítását. Az október és a november ugyancsak az átlagos mennyiség alatti számokat produkálta, ám ilyenkor a két hónap folyamán lehullott 22-35 milliméternyi, 12-14 alkalommal érkező csapadék is azt az érzetet keltette, hogy végleg beköszöntött az esős évszak. Hogy végül is egy átlagos évet zárjunk, ahhoz jelentős mértékben járult hozzá a december a maga 90 milliméterével. Jámbor óhajként sokan megfogalmazzák, hogy milyen jó lett volna, ha a májusi 4,5 millimétert legalább 30-40 mm-rel pótolta volna a szeptember. No de jól tudjuk, hogy ez a vonat, vagy stílusosan szólva, ez az esőfelhő már elment…
– Lopakodó szélsőségek…
– A több mint 50 napon át tartó aszály talán a legjobb bizonyíték arra, hogy valamelyest megbolydult a világ körülöttünk. Bár nyomban hozzá teszem, hogy aki sok-sok évtizedekre visszamenő adatokkal dolgozik nap mint nap, az tudja, hogy gyakran, vagy kevésbé gyakran kileng az inga, tehát mindig találunk az átlagostól jelentősen eltérő adatot.
– Mint például a mostani melegrekorddal beköszöntő január.
– Melegrekordról ugyan még nem számolhatok be Beregvidék vonatkozásában, de azt elmondhatom, hogy a múlt év decemberének utolsó dekádja is meglepő adatokat produkált, mivel a hónap utolsó tíz napjában az átlaghőmérséklet 5 fokkal magasabb volt a megszokottnál. Ami pedig a 2023-as esztendő első napjait illeti, akkor ezeknek a napoknak a legmelegebb órájában 14-14,5 fokot mértünk. Gyorsan tegyük hozzá, hogy nem dőlt meg a melegrekord, mert például 2010. január elsején 15,3 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Az már inkább figyelemreméltó, hogy a Kárpátokban lehullott kevéske hó gyorsan elolvadt, mivel napközben még a kedvelt síparadicsomok környékén is 10 fok körüli hőmérséklet volt a jellemző. Íme, még egy tavalyi szélsőséges jelenség: szeptember második felében Gát környékén komoly jégeső hullott, most pedig félő, hogy a meleg hatására rügyezni kezdenek a gyümölcsfák. A tulipán, a nárcisz a védett helyeken már fejlődésnek indult, mint ahogy láttunk már novemberben virágzó orgonabokrot is. Azt nehéz megjósolni, hogy egyáltalán lesz-e idén huzamosabb ideig hó, ám tudjuk, hogy nálunk nem a január, hanem a február az év leghidegebb hónapja.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
