Kutatás. Illusztráció. Fotó: gevende / Getty Images Hungary
Kutatás. Illusztráció. Fotó: gevende / Getty Images Hungary
 / Mozaik

Montreali kutatók nyolc éve tanulmányozzák azokat a száz nanométeres, emberi szemnek láthatatlan buborékokat, amelyek a rákos sejtekből szállítják a genetikai információt az egészséges sejtekbe, és áttéteket hoznak létre. Ezért mesterséges másolatokat, liposzómákat készítenek, amelyekkel már ötvenszázalékos hatékonysággal tudják utánozni a folyamatot, de céljuk 90 százalékra emelni ezt az arányt, amellyel blokkolnák az áttétek képződését.

Egy új kanadai kutatás eredményeként megállapították, hogy a rák láthatatlan buborékokkal terjed tovább egyik szervről a másikra.

Ezeknek a mikroszkopikus elemeknek a megértése megváltoztathatja a daganatos megbetegedés elleni küzdelmet.

A Montreali Egyetem kutatócsoportjának célja a rák terjedésének megakadályozása a szervezetben, és azt vizsgálják, miként alakulnak át a rákos sejtek áttétekké, vagyis hogyan támadják meg a többi szervet

− írta a Science Alert.

A tudósok a lipid-nanorészecskéket tanulmányozták, amelyek alig 100 nanométer méretűek, emiatt szabad szemmel nem láthatók. Első célként azt tűzték ki maguk elé, hogy megértsék, milyen úton alakulnak ki az áttétek, majd megpróbálták különböző módszerekkel meghatározni, miként tudják a lipid-nanorészecskéket a szervezetbe juttatni.

Ezek közé tartoznak a liposzómák, amelyek közvetlenül a tumorsejtek felé juttatják el a hatóanyagokat, ez pedig növeli a hatékonyságukat – és csökkenti a mérgező hatást a hagyományos kemoterápiához képest. A kanadai kutatók kimutatták, hogy a liposzómák hatékonyabban célozzák meg a daganatokat és csökkentik a mellékhatásokat, míg mások megfigyelték, hogy ezek javítják a kezelés behatolását. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a nanogyógyszerek célzottabbá és hatékonyabbá tehetik a rákkezeléseket.

Apró részecskék felelősek a terjedésért

Az emberi test minden sejtje apró részecskéket bocsát ki, amelyeket extracelluláris vezikuláknak neveznek. Ezek a kis buborékok lipidekből és fehérjékből állnak, és genetikai információt is hordoznak. Amikor egy rákos sejt kibocsátja vezikuláit a véráramba, és azok átkerülnek egy egészséges sejtbe, megváltoztathatják annak DNS-ét, és rákos sejtté alakíthatják. Tulajdonképpen így terjed a rák más szervekre, például a májra, valamint ez a mechanizmus az áttétképződés alapja.

A probléma az, hogy ezeknek a természetes vezikuláknak a kivonása és tanulmányozása hosszú és nehéz folyamat. A kutatás felgyorsítása érdekében a tudósok mesterséges másolatokat állítanak elő, amelyeket liposzómáknak nevezünk. Különböző oldatok (lipidek, fehérjék, víz és etanol) keverésével olyan részecskéket hoznak létre, amelyek hasonlítanak a természetes vezikulákra. Ehhez azonban ismerniük kell, mely lipidek és fehérjék találhatók a részecskékben, hogy liposzómákat állítsanak elő.

Ezután ezeket májrákos sejtekbe fecskendezték, hogy megfigyeljék, hogyan reagálnak. Minél jobban megtartották a sejtek ezeket a részecskéket, annál inkább bizonyították, hogy a mesterségesen létrehozott részecskék alkalmasak helyettesíteni a természeteseket.

Fluoreszkálva jobban látszanak

Az egyik kísérletben a liposzómákat pontos paraméterekkel állították elő, hogy reprodukálják az extracelluláris vezikulák méretét és töltését, amelyek úgy váltak láthatóvá, hogy fluoreszkáló színnel jelölték meg őket. Ezeket a liposzómákat laboratóriumban előállított rákos sejtekkel inkubálják, ez pedig lehetővé tette, hogy valós időben rögzítsék, hogyan és milyen sebességgel szívják fel a rákos sejtek a liposzómákat.

Az eredményekből kiderült, hogy minél jobban hasonlítanak a liposzómák méretükben a természetes vezikulákra, annál hatékonyabban szívódnak fel. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatócsoport megfigyelhesse, a liposzómák kémiai és fizikai összetétele hogyan befolyásolja felszívódásukat és lehetséges szerepüket a daganatok fejlődésében.

Félsiker a liposzómák alkalmazása

A kutatók számára a legnagyobb kihívást az okozta, hogy miként biztosítják, hogy ezek a liposzómák valóban utánozni tudják az extracelluláris vezikulákat. Jelenleg ötvenszázalékos hatékonysági arányt értek el a fehérjék beágyazásában, de céljuk a 90 százalék elérése. Hosszú távon az áttétek kialakulását akarják megakadályozni, valamint növelni a rákos betegek túlélési esélyeit.

A folyamat megértése mellett a rák elleni gyógyszer kifejlesztésére törekednek, amelyhez a liposzómákat használják fel. A kutatócsoportnak jelenleg a kurkumában található anyag, a kurkumin segít a rák elleni küzdelemben azáltal, hogy lelassítja a tumorsejtek növekedését, valamint elősegíti azok megsemmisítését. Korábban számos tanulmány megerősítette a kurkumin gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatását, amely fokozhatja a rákkezelések hatását.

A kurkumin mellett más molekulákat, például a paklitaxelt már használják a rákkezelésekben liposzómák formájában. Azonban vannak olyan innovatív stratégiák, amelyek liposzómákat használnak kis DNS-darabok vagy antitestek szállítására, és segítik a szervezetet a beteg sejtek jobb felismerésében és leküzdésében - közölte az index.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek


Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Három ember halt meg Ukrajnában a szélsőséges időjárás miatt

Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.

Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor - Örömzenélés Sárosorosziban

Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.

Horror Ausztriában: megerőszakolt egy hatéves kislányt egy szír férfi – 4,5 év börtönt kapott

Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.

Lakóházak, kikötő és egy kereskedelmi hajó is megsérült az Odessza elleni éjszakai támadásban. Fotó: Odesszai Városi Katonai Adminisztráció

Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.

A pusztítás nyomai egy orosz dróntámadást követően az északkelet-ukrajnai Harkivban 2026. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.

Zelenszkij törvényjavaslatot nyújtott be a hadiállapot és a mozgósítás 90 napos meghosszabbítására. Fotó: President.gov.ua

Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.

Halálos tragédia Kárpátalján: egy férfi életét vesztette, miután a viharban egy fa rázuhant. Fotó: DSZNSZ

Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.

Sahíd drónokkal támadták Csernyihivet, templomot és piacot is ért találat

A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.