Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács (SCA) régészei egy háromezer éves komplexumot tártak fel Jabal Sukariban, Marsa Alam városától délnyugatra, az egyiptomi Vörös-tenger kormányzóság területén. Az aranyfeldolgozó terület felfedezése egy két évig tartó projekt meglepetését jelentette.
Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács szakemberei a Sukari aranybánya igazgatóságával együttműködve vettek részt a feltárásban, amely magában foglalta az ásatásokat, a dokumentálást, valamint a komplexum gondos áthelyezését egy biztonságos területre. Utóbbira három kilométerre az eredeti felfedezési helyszíntől került sor, hogy elkerüljék az aktív bányászati műveletek okozta károkat. Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium sajtóközleménye szerint az aranyfeldolgozó komplexum körülbelül háromezer évvel ezelőtt, az egyiptomi úgynevezett Harmadik Átmeneti Kor idején működött - írja az origo.hu.
Ez az időszak az állam széthullásával és politikai instabilitással jellemezhető, amely egybeesett a késő bronzkori összeomlással. A korszak számos ókori közel-keleti és keleti mediterrán civilizáció hanyatlásához vezetett, és ekkor kezdődött a görög „sötét” középkor is.
A Harmadik Átmeneti Kor (Krisztus előtt 1070 – 664) Egyiptom történetének egyik legösszetettebb és legzavarosabb időszaka volt.
A stabil Újbirodalmat követően az ország politikai és társadalmi szerkezete jelentős változásokon ment keresztül, amelyeket a hatalom decentralizációja, idegen befolyás és dinasztikus konfliktusok jellemeztek.
A Harmadik Átmeneti Kor főbb jellemzői:
- Politikai széttagoltság és a hatalom megosztása: az Újbirodalom vége után Egyiptom már nem volt egységes állam, hanem egy megosztott királysággá vált. A XXI. dinasztia idején a királyi hatalom gyengült, és a thébai főpapok nagyobb befolyásra tettek szert. Az ország északi részét a fáraók uralták Tanisz székhellyel, míg délen, Théba környékén az Amon-papság gyakoratilag független hatalomként működött.
- Líbiai uralkodók és a XXII. dinasztia: a líbiai származású vezérek és katonai vezetők egyre nagyobb szerephez jutottak, végül a XXII. dinasztia idején uralkodói trónt is elfoglalták. Az első líbiai fáraó, I. Sesonk (az ószövetségi Sisák király), Egyiptomot megpróbálta újra egyesíteni, sőt hadjáratot vezetett Palesztina ellen. Halála után a központi hatalom ismét meggyengült, és különböző helyi dinasztiák emelkedtek fel.
- Núbiai befolyás és az egyesítés kísérlete: a XXV. dinasztia során Núbia (az ókori Kus) királyai átvették az uralmat Egyiptom felett. Az első nagy fáraó, Pije, és utódai, köztük Sabataka és Taharka, egyesítették a Nílus-völgyet, és visszaállították az Újbirodalomhoz hasonló stabilitást.
- Asszír támadások és Egyiptom megszállása: a núbiai uralom végül nem volt hosszú életű, mivel az Asszír Birodalom fokozatosan erősödött. Az asszírok Krisztus előtt 671-ben legyőzték Taharkát, majd Krisztus előtt 664-ben Asszurbanipál seregei feldúlták Thébát és megszállták Egyiptomot. Ez a támadás véget vetett a Harmadik Átmeneti Kornak, és megnyitotta az utat a XXVI. dinasztia, vagyis a Szaiszi-kor számára.
Számos leletet rejtett az aranyfeldolgozó komplexum
A Harmadik Átmeneti Kor tehát egy viharos és változásokkal teli időszakot jelentett, amelyben Egyiptom megpróbálta megtartani függetlenségét, de végül idegen hatalmak befolyása alá került.
Az ásatások egy háromezer éves aranyfeldolgozó komplexumot tártak fel, amely magában foglalja az őrlő- és zúzóállomásokat, a szűrési és ülepítési medencéket, valamint azokat az agyagkemencéket, amelyeket az arany kinyerésére használt kvarcércek olvasztására alkalmaztak
– mondta Mohamed Ismail Khaled, az SCA főtitkára a HeritageDaily online tudományos portálnak.
A szakemberek egy lakónegyedet is felfedeztek, amelyben az aranybányászok és a komplexumban dolgozó munkások éltek. Emellett műhelyek, templomok, adminisztrációs épületek és fürdők maradványai is előkerültek, amelyek a Ptolemaiosz-korra datálhatók. Az építészeti leletek a római és az iszlám korszakból arra utalnak, hogy a helyszín legalább ezer éven keresztül aktív maradt, ami a tudósok szerint kiemeli a régió jelentőségét az aranybányászat és -feldolgozás terén Egyiptom különböző uralkodói alatt.
A további leletek közé tartozik 628 osztrakon, amelyeken hieroglifikus, démotikus és görög szövegek találhatók, valamint Ptolemaiosz-kori bronzérmék.
A régészek továbbá terrakotta figurákat is feltártak, amelyek emberi és állati alakokat ábrázolnak a görög-római korból, valamint olyan isteneket ábrázoló kőszobrokat, mint Básztet és Harpokratész. Ezek értékes betekintést nyújtanak a történelmi sivatagi településeken élő aranybányászok társadalmi, vallási és gazdasági életébe.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
