Megoldódott a Húsvét-sziget évszázados rejtélye

Egy friss kutatás megoldani látszik a Húsvét-szigettel kapcsolatos három nagy rejtélyt: köztük, hogy hogyan szervezték a moai szobrok faragását, miként mozgatták a többtonnás figurákat, és miért tűntek el a sziget erdei. A drónfelvételekre és részletes 3D-s modellekre épülő vizsgálat olyan részleteket is feltárt, amelyeket korábban esély sem volt meglátni.

A Húsvét-sziget (Rapa Nui) évtizedek óta a világtörténelem egyik legrejtélyesebb helyszíne.

A több mint 900 moai szobor eredete, funkciója és mozgatásukkal kapcsolatban felmerülő kérdések a mai napig rengeteg elméletet szültek. Most azonban Carl Lipo régész vezetésével olyan elemzés készült, amely a sziget történetének három kulcspontját is egyértelműbbé teszi.

A Science Alert azt írja, hogy a kutatók 11 686 drónfelvételből készítettek nagy felbontású 3D-s modellt a Rano Raraku vulkáni kráterről, vagyis arról a helyről, ahol a moaiok túlnyomó többsége készült. A modell részletessége minden korábbi dokumentációt felülmúl: jól látszik, honnan vágták ki a szobrokat, hol álltak a faragók és milyen útvonalakon indulhattak tovább a kész figurák.

Kiderült, kik voltak a készítők

A legfontosabb felismerés, hogy nem egy központi, nagy műhely gyártotta a moaiokat. A felfedezések szerint a kráterben több tucat kisebb csapat dolgozott egymás mellett, külön stílusokkal és technikákkal. Így egyszerre maradt egységes a moaiok jellegzetes formája, mégis felismerhető a helyi közösségek eltérő kézjegye.

A kutatás során 426 különböző készültségi állapotban lévő moait, több száz kifejtőárkot és több mint száz elszállítási pontot azonosítottak. A kép azt mutatja: a szoborkészítés nem egy elit projektje volt, hanem nagyobb közösségek közös munkája.

A „sétáló” moai elmélete megállta a helyét

A másik nagy rejtély a többtonnás szobrok szállítása volt. A legújabb elemzések alapján végleg megerősödni látszik az a korábbi felvetés, hogy a moaiokat nem fektetve húzták, hanem felállítva „sétáltatták” végig a sziget útjain.

Ezt több, egymástól független bizonyíték is alátámasztja. A kőfejtőtől az utak mentén található félbehagyott moaiok formája eltér a végső helyükre került szobrokétól: előredőlnek, talpuk szélesebb, alakjuk „D” formájú. Ezek pontosan azok a részletek, amelyek megkönnyítik a billegtetve, illetve kötelekkel történő előremozgatást.

A kutatók egy 4,35 tonnás betonmásolatot is teszteltek: három kötéllel, mindössze 18 ember 40 perc alatt vitt előre 100 métert egy ilyen figurát.

A fizikai szimulációk és a megtalált, felborult moaiok sérülései ugyanezt az elvet támasztják alá – a figurák állva borultak el, nem fekve történt szállítás közben.

Egy behurcolt állat miatt tűntek el az erdők

A harmadik nagy kérdés az volt, miért tűntek el évszázadok alatt a Húsvét-sziget erdei. A korábbi, drámai összeomlásról szóló elméletekkel szemben az új vizsgálatok sokkal árnyaltabb folyamatot rajzolnak ki.

Mint kiderült, az érkező polinéz telepesekkel együtt a szigetre bejutottak a patkányok, amelyek gyorsan elszaporodtak, és a pálmák magjait gyakorlatilag tömegesen fogyasztották el. Emiatt a fák nem tudtak újragenerálódni, és az erdők lassan, több száz év alatt eltűntek. A helyiek azonban alkalmazkodtak: kőmulcsos gazdálkodást vezettek be, javították a talajt, és még az erdők visszaszorulása után is folytatták a moai készítését és szállítását - közölte az index.hu.