Példátlan aszály és hőség egész Európában

Egész Európát, így hazánkat is rendkívüli aszálykár sújtja, s a legfrissebb meteorológiai jelentések sem ígérnek enyhülést, újabb hőhullámra számíthatunk. Jakab István, a Magosz elnöke szerint a magyar mezőgazdaságot akár nyolcszázmilliárd forintos kár is érheti, amely már nem csak a kenyér-gabonát, de az állatok etetésére szolgáló takarmányt is tizedeli.

Egy friss uniós felmérés szerint az EU mezőgazdasági területének 46 százalékát súlyosan érinti a csapadékhiány - írja a Hirado.

Példátlan hőség tombol Nyugat-Európa több országában. Nagy-Britanniában a legmagasabb fokú hőségriasztást rendelték el, mivel akár 40 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála. A szigetország történelmében először kellett elrendelni a hőségriadó legsúlyosabb, vörös fokozatát. Nagy eséllyel megdőlhet az országos melegrekord is.

Spanyolországban sem jobb a helyzet: csak az elmúlt három nap során 84 ember halt bele a rendkívüli melegbe.

Észak-Portugáliában a nagy meleg miatt erdőtüzek keletkeztek, melyeknek már halálos áldozatai is vannak. Franciaországban 16 tartományra adtak ki hőségriasztást, jövő héten pedig akár a 42 fok felé is kúszhat a hőmérő higanyszála. A Nyugat-Balkánon sem jobb a helyzet. Montenegróban hétvégére 40 fok körüli időt jósoltak.

A hosszan tartó, csapadékmentes forróság nem csak az embereket viseli meg, hanem a mezőgazdaságot is. A Politico beszámolója szerint a kontinens nagy részére aszályriadót adtak ki. A folyók vízszintje is drámai mértékben lecsökkent, a vízhiány pedig megterheli a mezőgazdasági termelést és a természet ellenálló képességét. „Európa számos részén példátlan szárazságot tapasztalunk” — mondta Carlo Buontempo, az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálatának igazgatója. A portál kiemelte, hogy az év legmelegebb időszaka még csak most kezdődött el, az időjárás előrejelzések pedig baljóslatúak.

Az ilyen magas hőmérséklet tovább szárítja a felszíni talajokat, amelyek már így is sok vizet veszítettek. A hőhullámok hatására a fák és bokrok a túlélés érdekében a mélyebb földrétegekből is elszívják a vizet, és ezzel kimerítik a talajvízkészletet, amelyre a szárazság idején a gazdák, az ipar, a városok és a természet egyaránt támaszkodik. Az ökoszisztémák összeomolhatnak a terhelés alatt,

ugyanis a hőhullámok „hatásai után az élővilág normalizálódása nem csak egy hétig, hanem akár évekig is eltarthat

Kapcsolódó hírek:

• Körkép mínuszok után - A szamóca jelentősen, a szőlő kevésbé károsodott

• Az iráni háború negatívan hat az ukrán mezőgazdaságra, a gazdák csökkentik a vetésterületet

• Jönnek a fagyos hajnalok - Sokféleképpen készülnek a gazdák

• Előnevelt baromfi: húsvét után fokozódik az érdeklődés - Érvek a koraiság mellett

• Poszméhek alkalmazása a hajtatásban

” — figyelmeztetett Niko Wanders, a hollandiai Utrechti Egyetem szélsőséges hidrológiai jelenségekkel foglalkozó adjunktusa.

Az aszály az energiatermelésben is visszaesést okoz, amit leginkább az Alpokban vesznek észre, hiszen ott már a télen is a sok éves átlagnál kevesebb csapadék hullott, s emiatt nem teltek meg a lentebbi vízi erőműveket tápláló víztározók. Olaszországban például emiatt a tavalyi szintnél 40 százalékkal kevesebb vízi energiát tudnak előállítani. A Politico arra is rámutatott, hogy az energiatermelésben bekövetkezett visszaesés nem csupán Olaszországot, hanem az Európai Uniót is a lehető legrosszabb pillanatban érinti, mivel az EU a magas áramárak miatt, valamint az orosz gáz kiváltására minden alternatív energiaforrás felhasználását megragadja. Portugáliában például a múlt hónapban a gátak negyedannyi villamos energiát termeltek, mint az előző év júniusában.