Milyen változásokkal jár együtt a menopauza?

Az utolsó menstruáció időszaka, a menopauza környékén fellépő változások nem betegség jelei, bár az érintett nők közül viszonylag sokan kifejezetten kellemetlen panaszokkal szembesülnek életüknek ezen szakaszában.

A változás azonban természetes folyamat: hátterében az húzódik, hogy negyven felé közeledve már kevesebb női nemi hormon (ösztrogén és progreszteron) termelődik a petefészekben. A tapasztalatok szerint a menopauza lefolyását - vagyis hogy mennyi és milyen nehézséget élünk át a hormonháztartás felborulásának következtében - egészséges szokásokkal nagyban befolyásolhatjuk - írja a Házipatika.com.

A test átalakul a menopauza folyamán

Az ösztrogén a test számos részén kifejti a hatását: egyebek mellett a vérerekben, a szívben, a csontozatban, a mellekben, a méhben, a húgyrendszerben, a bőrben és az agyban - így érthető, hogy e nemi hormon szintjének csökkenésével megjelenhetnek a menopauzához köthető tünetek.

Felborul a menstruációs ciklus, amely - a nagy átlagot tekintve valamivel ötvenéves kor után - teljesen el is marad. Gyakoribbá válik a hízás, felgyorsul a bőr öregedésének folyamata, gyengül az izomzat. Fokozódik egyes betegségek, így a mozgásszervi zavarok, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás kockázata, csökkenhet a szexuális érdeklődés és aktivitás nő a fáradékonyság. 

A változókor mindennapos kellemetlenségei

A legtöbben a hőhullámokkal és a fokozott verejtékezéssel találkoznak a változókor jelei közül. E vegetatív tünetek megjelenéséért az ösztrogén szintjének csökkenése felel, amely a test hőháztartásának szabályozásában is kulcsszerepet játszik. A hőhullámokat kipirulás, pulzus- és vérnyomás-emelkedés, esetleg szédülés jellemzi, rendszerint néhány másodpercig - legfeljebb 1-2 percig - tartanak.

Lelki változások és a klimax

A menopauza során sokaknál jelentkeznek pszichés problémák, amelyek részben szintén a hormonális ingadozáshoz köthetők, ugyanakkor a klimaktériummal járó testi változásokkal is szoros összefüggésben állnak és a középkorúak sajátos élethelyzete is befolyással lehet rájuk. A változókorban nem ritka a kiszámíthatatlan hangulati ingadozás, az ingerlékenység és túlérzékenység, a levertség, esetleg depresszió, az alvás- és koncentrációs zavarok.

A test öregedésével és a szexualitás szerepének megváltozásával önértékelési problémák jelentkezhetnek, amelyek megágyaznak a lelki betegségeknek, miközben a rossz közérzet, a kialvatlanság és a zaklatottság miatti teljesítménycsökkenés okozta stressz felerősítheti a testi panaszokat.

Számít az életmód!

Az aktív életet élő, kiegyensúlyozott nőknél nem, vagy jóval enyhébb formában jelentkeznek a felsorolt panaszok, mint kevésbé tudatos társaiknál. Ez jó hír, mert azt jelenti, hogy ha törődünk egészségünkkel, akkor felvértezhetjük magunkat a problémával szemben, amennyiben már érintettek vagyunk, leküzdhetjük, de legalábbis enyhíthetjük őket. A tapasztalatok szerint a sokszínű, kiegyensúlyozott, vitaminokban és rostokban gazdag étrenddel, rendszeres testmozgással, a dohányzás kerülésével, stresszoldó technikák elsajátításával bőrünk életkorunknak megfelelő ápolásával minimalizálhatjuk a változókorral járó kellemetlenségeket.