Az 1944-ben a németek által lerombolt Varsóról és a mai Mariupolról nyílt hétfőn fotókiállítás a lengyel fővárosban, a varsói felkelés 78. évfordulóján tartott rendezvényen Andrzej Duda lengyel elnök párhuzamot vont a két város sorsa között.
A Varsó egyik főterén, a Pilsudski téren megnyílt tárlatot úgy állították össze, hogy egymás mellett szerepelnek a háborús romokat és az áldozatokat is megjelenítő varsói és mariupoli fényképek - írja az MTI-
Andrzej Duda a megnyitón mondott beszédében elismerte: a fényképek brutálisak, "de brutális volt az is, ami itt, Varsóban zajlott a második világháború idején", amikor a németek "kíméletlenül gyilkolták a főváros polgári lakosságát".
Hozzátette: jelenleg "hasonlóan kíméletlen az Ukrajna elleni orosz agresszió".
Az államfő a következő nemzedékek szempontjából is fontosnak nevezte a történelem és a jelenkor bemutatását "úgy, ahogy van".
Ma a "civilizált világ kötelessége" az ukrajnai háborús bűntettek elszámolása - tette hozzá.
Tomasz Karasinski történész, a kiállítás kurátora felidézte: a felkelés kitörésének napján, 1944. augusztus 1-én a szovjetek a fővárost átszelő Visztula másik partján álltak, és "nézték a lengyelek mészárlását, ma pedig a világ az ukránok mészárlását nézi".
A tervek szerint a kiállítást több lengyel városban, valamint külföldön bemutatják.
A varsói felkelést a Honi Hadsereg, a londoni lengyel emigráns kormány fegyveres szervezete robbantotta ki. A szovjet Vörös Hadsereg nem sietett a német megszállás ellen felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.
A lengyel háborús anyagi veszteségekről szóló, a napokban megjelenő jelentést tavaly elkészítő parlamenti munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk vasárnap a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta:
csak a főváros veszteségei több mint 380 milliárd zlotyra (32,3 ezer milliárd forint) tehetők.
Varsót a háborúban a németek négy fő szakaszban rombolták le, az 1939-es támadás során a város épületeinek tíz százalékát, az 1943-as gettófelkelés és a gettófelszámolás során 15 százalékát, az 1944-es felkelés során 25 százalékát, a felkelés után további 30 százalékát rombolták le, így összesen a város 80 százaléka semmisült meg - magyarázta Mularczyk.
A felkelés 78. évfordulóján országszerte tartanak megemlékezéseket, a varsói eseményen részt vett a lengyelországi látogatáson tartózkodó David Hurley ausztráliai főkormányzó is.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
