Együtt: hagyomány, folytonosság, újszerűség - Irodalmi kilátó Magyarország Beregszászi Konzulátusán

Igazán imponáló teljesítményt tud felmutatni Kárpátalja egyetlen irodalmi folyóirata, az Együtt. Fennállásának 18 éve alatt kétszáz, jelentős részben kárpátaljai szerző írását publikálta. A szépirodalmi művek mellett jelentős helyet foglal el az értekező próza, és folyamatosan kerülnek bemutatásra a megye képzőművészeinek alkotásai. Újabban pedig a szerkesztők nyitottak a humán tudományok felé. Ez lehetőséget teremt egyetemi, főiskolai tanárainknak arra, hogy tudományos dolgozataikat, az azokban felvetett kérdéseket, problémákat, melyek jelentős része befolyással bír mindennapjainkra, a lap olvasói megismerhessék. Mindez a Magyarország Beregszászi Konzulátusán szervezett Együtt irodalmi kilátón hangzott el, melyet az online közvetítésnek köszönhetően több száz érdeklődő követhetett.

Köszöntőjében Beke Mihály András első beosztott konzul annak a reményének adott hangot, hogy a következő ilyen jellegű találkozóra már a szokott módon, népes közönség részvételével kerül sor. Szilágyi Mátyás főkonzul pedig arról szólt, hogy a karanténnal kapcsolatos intézkedések nehéz helyzetbe hozták az alkotókat is, ám abban is biztosak lehetünk, hogy a mostani hónapokat, amelyek sok drámai fordulatot hoztak jónéhány embertársunk életébe, íróink, költőink, képzőművészeink értelmezni fogják, s ez hozzájárul világunk mélyebb megismeréséhez.

A lap fennállásának közel két évtizedes történetéről, annak elődjéről, az ungvári magyar egyetemisták által a hatvanas évek közepén szerkesztett irodalmi szamizdatról, a folyóirat szerkesztési elveiről Vári Fábián László, a szerkesztőbizottság elnöke beszélt. Kiemelte, hogy legfontosabb küldetésük az irodalom iránt érdeklődő, az irodalmi műfajokban magukat kipróbálni szándékozó fiatalok összegyűjtése, számukra publikálási lehetőség biztosítása, tehetségük kibontakoztatásának elősegítése.

Örvendetes módon több olyan fiatalnak, akik az Együtt-ben kezdtek publikálni, rendszeresen jelennek meg műveik a Kárpát-medence különböző térségeiben működő rangos irodalmi periodikákban.

Elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai alkotók hozzájárulnak az egységes Kárpát-medencei irodalmi tér kialakításához. Mindegyik lapszám emellett azt bizonyítja, hogy a magyar irodalom él, s remélhetőleg még hosszú ideig élni fog Kárpátalján.

Dupka György felelős kiadó, lapigazgató beszámolt róla: annak érdekében, hogy a lapban közölt írások mind szélesebb olvasóközönséghez jussanak el, azok felkerülnek a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapjára, s emellett az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján is megtalálhatók. A visszajelzésekből kitűnik, hogy ezek a művek keresettek és népszerűek az olvasók körében.

Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az idén megjelent lapszámot az Összetartozás évének szentelték. Dupka György saját publikációiról szólva elmondta, hogy folyamatosan történelmi-szociográfiai sorozatot jelentet meg a lapban, melynek középpontjában a második világháború végén Kárpátaljáról a gulágra hurcolt nők küzdelmes élete áll.

Az irodalmi délutánon Shrek Tímea felolvasta Százhatvannál lassítunk című novelláját. A továbbiakban elhangzott, Sz. Kárpáthy Kata Pulyaszedő c. írása a szerző tolmácsolásában. Nagy Tamás és Marcsák Gergely az Együtt legutóbbi számaiban megjelent verseikből olvastak fel. E sorok írója a közönségnek elmondta, hogy mi késztette a Vasfüggöny alulnézetből című tanulmány megírására, amely arról szól, hogy ebben a régióban milyen erősen befolyásolják az emberek mindennapi életét a korábban meghúzott határok. Vári Fábián László Koponyámban a gyertya című, nemrég megjelent válogatott verseinek gyűjteményéből olvasta fel a Madáristen fia című költeményét.

Az Irodalmi kilátót Marcsák Gergely gitárkísérettel előadott versei foglalták keretbe.

Kovács Elemér