Oroszország a Fehéroroszország és az EU közötti tárgyalások közvetítőjeként elősegíthetné a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válság megoldását - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
"Adott esetben kizárólag közvetítőként (lépne fel Oroszország), ami részben meg is történt"
- mondta.
Emlékeztetett arra, hogy
Vlagyimir Putyin elnök az ügyben már tárgyalt Angela Merkel ügyvezető német kancellárral és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel is, majd kifejezte reményét, hogy Brüsszel és Minszk közvetlen kapcsolatba lép egymással. Azt is mondta, hogy Moszkva kész minden lehetséges módon segíteni a migrációs helyzet megoldását a fehérorosz-uniós határon, ha bármi is ezen múlik.
"Hibás értelmezésnek" minősítette és elvetette azt az amerikai külügyminiszteri állásfoglalást, amely szerint Minszk a migrációs válsággal megosztottságot próbál teremteni, hogy elterelje a figyelmet az ukrán határ mentén kifejtett orosz katonai tevékenységről. Idézte Putyint, aki visszautasította azt a feltételezést, hogy Oroszországnak köze lenne a fehérorosz-lengyel határon kialakult migrációs konfliktushoz.
A Peszkov által kifejtett álláspont szerint
nem Lukasenkát kell hibáztatni a kialakult helyzet miatt, mert az európai menedék elnyerésében reménykedő migránsok arra számítottak, hogy Lengyelországba érkezve ugyanolyan vendégszeretettel fogadják majd őket, mint a sorstársaikat más uniós országokban. Nehezményezte, hogy "az összeurópai humanizmus eszméi" Nyugaton senkinek sem jutnak eszébe, amikor pedig ezrek fagyoskodnak már csaknem egy hete a határvidéken.
Peszkov leszögezte, hogy Oroszország az Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezése után sem kívánja majd csökkenteni az EU-ba a Fehéroroszországon át irányuló gázexportját. Emlékeztetett: Putyin kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország teljesíti az európai gázfogyasztók iránti kötelezettségeit, miután Lukasenka a gáztranzit, konkrétan a Jamal-Európa vezeték elzárásával fenyegetőzött újabb európai szankciók bevezetésének esetére.
Az orosz elnöki szóvivő délután a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Putyin és Lukasenka vasárnap telefonon beszélt egymással és a két vezető megvitatta a Fehéroroszországon átvezető orosz gáztranzit ügyét.
Putyin a Rosszija 1 tévécsatorna által a hétvégén sugárzott interjújában azt mondta, hogy az elmúlt időben kétszer is tárgyalt Lukasenkával, de a fehérorosz elnök egyszer sem tett említést a vezeték elzárásának lehetőségéről, "de valószínűleg megteheti, noha nincsen ebben semmi jó". Kilátásba helyezte, hogy a kérdést minszki hivatali partnerével meg fogja beszélni.
Megjegyezte, hogy
az orosz fél 2008-ban már került olyan helyzetbe, de hogy blokkolták az Európába irányuló gázát, de akkor ezt Ukrajna tette meg.
Kijev 2008. december végére 2,5 milliárd dollárral maradt az orosz gáz kifizetésével, ezért a Gazprom 2009. január 1-jén leállította a neki szánt kvóta szállítást, mire a tranzitország Ukrajna január 7-től nem adott tovább több gázt Európa irányában. A tranzitot csak január 19-én sikerült helyreállítani.
2006-ban, ugyancsak árvita miatt, Oroszország a teljes gáztranzitot leállította Ukrajnán keresztül: abban az évben január 1-jén állt le és 4-indult újra a szállítás.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.