Ezt jelezheti, ha járás közben megfájdul a lábunk

Érszűkületre figyelmeztethet a terhelésre fokozódó lábfájás, különösen, ha betegnél az ismert rizikófaktorok is fennállnak.

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairól dr. Kósa Éva, a Trombózis és Hematológiai Központ angiológusa foglalta össze a tudnivalókat - írja a Házipatika.com.

Súlyos következményei lehetnek, ha nem ismerik fel időben

Az érszűkület a szervezet oxigént és tápanyagokat szállító ereit, az artériákat általánosan érintő betegség, ám leggyakrabban a szív, az agy, az alsó végtagok és a has ereiben alakul ki. A betegségnek különböző fokozatai vannak, a legvégső stádiumában az ér teljesen elzáródik, és megindul az adott szerv szöveteinek elhalása. Szív- és agyi infarktus, a végtagok üszkösödése következhet be.

Sokáig tünetmentes

Az elváltozás hosszú ideig tünetmentes, vagyis panaszokat ugyan még nem okoz, de az érszűkületet kiváltó folyamat már elindult a szervezetben. Kialakulásának kockázata magasabb az idősek, dohányosok, cukorbetegek körében és magas koleszterinszint, magasvérnyomás-betegség esetén. A rizikócsoportba tartozók számára éppen ezért fontos a szűrővizsgálat.

Érszűkületszűrés

Az alsóvégtagi érszűkület kimutatására a boka-kar index meghatározása alkalmas, amely során megmérik és összehasonlítják a karokon és a lábakon mért vérnyomásokat. Az arteriográfiás vizsgálat a szervezet ereinek általános állapotáról ad képet. Az érbetegség korai jeleit mutatja ki, amit azután célzott vizsgálatok követhetnek. Elsősorban tünetmentes esetekben, rizikófaktorok meglétekor javasolt. Mivel az egyes érterületekre vonatkozóan nem ad információt, ezért fontos hangsúlyozni, hogy tünetek jelentkezéskor már ún. célzott vizsgálatokra van szükség. Célzott vizsgálatnak számítanak az említett boka-kar index meghatározáson túl, a hasi, nyaki erek ultrahangos vizsgálatai, illetve a kardiológus által elvégzett szív-érrendszeri vizsgálatok, például EKG, terheléses EKG, szívultrahang vagy izotópos vizsgálatok is.

A lábfájás már a második stádium jele

A tünetmentest követően az érszűkület második fokozata, amikor egy megtett távolságot követőenfájdalomjelentkezik az érintett lábban. A fájdalommentes távolságot 200 méter alatti és feletti csoportokba sorolták súlyosság szerint. Az érszűkületet ezért szokás "kirakat-betegségnek" is nevezni, mert a betegek séta közben gyakran megállnak, amíg a lábfájás csökken, mintha kirakatot nézegetnének. A harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.

Korai stádiumban hatékonyabb a kezelés

Az érszűkület tehát sokáig tünetmentes lehet, de a terhelésre fokozódó lábfájás figyelmeztethet a betegségre, különösen, ha betegnél az ismert rizikófaktorok is fennállnak. Dr. Kósa Éva hangsúlyozza, hogy az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. A tünetmentes érszűkületes beteg esetében elegendő a gyógyszeres kezelés, a rendszeres ellenőrzés és az életmódváltás. A rendszeres testmozgással - séta -, dohányzás elhagyásával, a testsúly normalizálásával és a meglévő alapbetegség - ha van, például cukorbetegség - kezelésével csökkenteni lehet a súlyosbodás kockázatát.

Súlyos következmények

Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik. Üszkösödés vagy nyugalmi fájdalom esetén érsebészeti beavatkozásra már mindenképpen szükség van, hogy a végtag-amputáció elkerülhetővé váljon. A műtét szükségességéről érsebész dönt. Járáskor jelentkező lábfájdalmak sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve egy egyébként jó állapotú betegnél is felléphetnek. Emiatt fontos a kórképek pontos elkülönítése. Az érszűkület korai felismerése azért nagyon fontos, mert kezelése egy súlyosabb állapotban már sokkal nehezebb feladat, és lehetséges, hogy ilyenkor már a végtag-amputáció veszélyével is számolni kell.