A Munkácsy Mihály Magyar Ház zárórendezvényén - Évértékelő kiállítással, bormustrával

Kárpátinfo hetilap

2024. 12. 31. – 16:35 / Kultúra

A most lezáruló esztendő során több mint félszáz rendezvénynek adott otthont a Munkácsy Mihály Magyar Ház, és ezzel jó úton halad kitűzött célja felé: a Latorca-parti város és a környékbeli, magyarok által lakott települések szellemi-kulturális központja kíván lenni, hangzott el az intézmény zárórendezvényén.

Évértékelőjében Pfeifer Anita kulturális menedzser arra emlékeztetett, hogy a háborús körülmények ellenére szinte heti rendszerességgel szerveztek különböző programokat. A képzőművészeti kiállítások, film- és könyvbemutatók, valamint irodalmi találkozók mellett számos színházi előadásra került sor, nemzeti ünnepeink alkalmával pedig megemlékezéseket tartottak.

Igyekeznek minden korosztály érdeklődését felkelteni, ébren tartani. A legkisebbek például bábelőadásokon vehettek részt, az iskolások számára nyelvtábort, népmesei találkozót, táncházakat szerveztek. A sokszínű repertoár létrejöttében jelentős szerepet játszott az a tény, hogy számos helyi és külhoni szervezettel sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, többek között a Kárpátalján működő magyarországi külképviseletekkel, a KMKSZ-szel, a beregszászi magyar színházzal, a Munkácsi Magyar Egylettel, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesülettel, a Kárpátaljai Kultúrkaravánnal, az Együtt folyóirat szerkesztőbizottságával. Az anyaországi intézmények közül feltétlenül meg kell említeni a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal, illetve a Budapesti Szépművészeti Múzeummal létrejött szoros együttműködést. Mindezek a jövőt illetően optimizmusra adnak okot. A következő esztendőre vonatkozóan Pfeifer Anita elmondta, hogy rengeteg színes és tartalmas programmal készülnek. Új projekteket indítanak, amelyekkel a fiatal tehetségek támogatását, a nemzeti hagyományok ápolását és a kortárs művészetek népszerűsítését kívánják elősegíteni.

Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház működtetését felvállaló Zahid Finance Group Kft. igazgatója elsősorban azokról az új fejleményekről számolt be, amelyek a vállalkozás égisze alatt a megye különböző pontjain működnek. Ilyenek a felsőgerebeni és a révhelyi alkotóház, a Beregszentmiklósi Szoborpark, a Beregszászi Horváth Anna Emlékmúzeum, de közéjük tartozik a munkácsi várhegy tövében álló Erdélyi Béla Alkotóház is. Ezek a 2024-es esztendő folyamán számos érdekes és tartalmas esemény számára biztosították a helyszínt. Valamennyi ilyen jellegű alkalom azt bizonyítja, hogy a háború árnyékában a kárpátaljai magyar közösség él, és tagjai közül sokan kultúránkat, hagyományainkat megőrizve továbbra is a szülőföldjükön szeretnének boldogulni, zárta gondolatait az igazgató.

A szervezők ezután bormustrára invitálták a jelenlevőket, melynek során a Benében működő Varga Pincészet képviselői mutatták be boraikat, beszéltek azokról a kihívásokról, amelyekkel az éghajlatváltozás során kell szembenézniük szőlőtermesztőinknek. Elhangzott, hogy a klímaváltozás kapcsán ismét a hagyományos fajták kerültek előtérbe, mivel ezek jobban elviselik a heteken át tartó szárazságot. Varga István, a pincészet szakmai vezetője arról is szólt, hogy a kárpátaljai borászat az utóbbi másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül: ezt jelzik azok az elismerések, amelyekben a Kárpát-medence különböző tájegységeiben szervezett borversenyeken részesültek.

Az évzáró rendezvény végén került sor a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület és barátaik kiállításának megnyitójára. A tárlaton huszonkét művész alkotásait tekinthette meg a közönség, köztük számos csendéletet, tájképet, grafikát, realista ihletésű és absztrakt alkotást.

Köszöntőjében Tarpai József beszámolt róla, hogy művészeink számára immáron fontos elismerésnek számít, ha ebben a galériában állíthatják ki műveiket. Közülük egyre többen keresnek fel ilyen szándékkal bennünket, így remélhetően a következő évben is rendszeresen tudunk a maihoz hasonló alkalmakat szervezni, mondta.

Borisz Kuzma, az Ukrán Festőművészek Országos Szövetsége kárpátaljai szervezetének vezetője arra emlékeztett, hogy a háború ellenére továbbra is aktívak az itteni képzőművészek, arra pedig külön büszkék lehetünk, hogy időnként európai színvonalú alkotások kerülnek ki a kezük alól.

Kopriva Attila művészettörténész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense arról fejtette ki véleményét, hogy a különböző korokban miként változott a szépség fogalma. Az mindenképpen egyértelműen megállapítható, hogy a természetközeliség és a természetesség szoros kapcsolatban áll vele. A kiállítás kurátora azt kívánta minden jelenlévőnek, hogy művészeti élményekkel gazdagodva térjenek haza.