Miért is több a Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó egy nagyszabású szakmai fórumnál? Legfőképpen azért, mert a szakmai kérdések megbeszélésén túl lehetőséget teremt egy-egy külhoni magyar közösség életének, gondjainak, törekvéseinek mélyebb megértéséhez, a már meglevő baráti kapcsolatok elmélyítéséhez, újak létesítéséhez, hangzott el a III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó megnyitóján, amelyre a hagyományoknak megfelelően Visegrádon került sor.
A Thermál Hotel Visegrád konferenciatermében a Kárpát-medence különböző tájegységeiről érkező mintegy kétszáz médiaszakembert a szervezők nevében Debreceni-Tóth Gabriella, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke köszöntötte, aki arról szólt, hogy ebben a felgyorsult világban a sajtó munkatársainak az a legfontosabb feladata, hogy segítsenek megtalálni a hiteles válaszokat az újabb és újabb kihívásokra.
Egyre nagyobb a kommunikációs szakadék a különböző nemzedékek tagjai között, mutatott rá előadásában Tuzson Bence igazságügyi miniszter, rávilágítva a hanyatlónak kikiáltott Gutenberg galaxis és a közösségi médiát ma jelentős mértékben uraló Zukerberg-világ között. Míg évszázadokon át a nagy tekintélynek örvendő aktorok, tudósok, írók mondták el véleményüket, ismereteiket a minket körülvevő valóságról, ez az egyoldalúság mára megváltozott: látszólag ma már mindenki szabadon kinyilváníthatja véleményét. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódva Vitályos Eszter államtitkár (Kulturális és Innovációs Minisztérium) kifejtette: minden egyes szónak továbbra is súlya van, az újságíró hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Ezért továbbra is nagy felelősség terheli az írástudók vállát.
Mint ahogy a Kárpát-medence különböző térségeiben tevékenykedő pedagógusok, mezőgazdászok, gyermekorvosok stb. szakmai szervezeteik segítségével az egész régióra kiterjedő hálózatot hoztak létre, nekünk is folyamatosan építeni szükséges a Kárpát-medencei médiahálózatot, melynek részegységei, reményeink szerint, hamarosan önálló lábra állva önmaguktól is tudnak működni, hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Aki a már elért eredményekről szólva rámutatott: külhoni közösségeink tagjai éppen a média munkatársainak köszönhetően tudnak egymás dolgairól, hisz bármilyen fontos esemény történjen a Kárpát-medencében, az erről szóló hírt szinte egyidőben olvashatják mindenütt.
Az államtitkár leszögezte, hogy nemzetpolitika elképzelhetetlen magyar nyelvű média nélkül. A 2024-es esztendőről szólva pedig elmondta, hogy az a gondoskodó, cselekvő és együttműködő nemzetről szól majd.
Apadóban a betűtenger, a visszhangkamrák és a médiabuborékok korát éljük, ahol ritka erénynek számít az egymásra való odafigyelés, amikor megértően fogadjuk a másik érvelését, hangsúlyozta Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke. Döbbenetes átalakuláson megy keresztül a média világa. A hagyományos műfajokat a rövid, állóformátumú – az okos telefonon kényelmesen nézhető – videók szorítják ki.
A mesterséges intelligencia jelentette kihívásokkal csak úgy tudunk szembenézni, ha minél jobban megtanulunk vele bánni, s továbbra sem mondunk le legfőbb feladatainkról: a gyors és hiteles tájékoztatásról, illetve az értékteremtésről, hangsúlyozta Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Ennek megfelelően a jövő újságírójának magas érzelmi intelligenciával, kreativitással kell rendelkeznie, illetve az egyik legfőbb újságírói tulajdonsággal, a kíváncsisággal.
Olvasó és néző helyett ma már leginkább felhasználóról kell beszélni, akiket legtöbbször gyors, hibrid üzenetekkel érünk el a leghatékonyabban, hangzott el az előadások során. A mai figyelemhiányos világ médiafogyasztóját tehát egy-egy információ csak néhány másodpercre köti le. Így tehát rövid, hangképes üzenetek formájában megjelenő tartalmakat kell előállítani. Bármennyire is ódzkodnak egyesek tőle, be kell lépni az új tájékoztatási platformok világába – lásd TikTok –, hisz az új generációk tagjai csak itt érhetők el, itt szólíthatók meg. Márpedig alakuljon bármiféleképpen a világ, a generációk közötti párbeszédről semmiképpen nem mondhatunk le.
A panelbeszélgetések során sok szó esett a Kárpát-medencei magyar média helyzetéről és annak kilátásairól, arról, hogy mennyire veszélyes ma az újságírói szakma, illetve, hogy miként oldják meg a külhoni nemzeti közösségeink az újságíró-utánpótlás biztosításának kérdését. Óriási polémia bontakozott ki akörül, hogy miért nincs átjárás az utódállamok többségi sajtója, illetve a helyi kisebbségi magyar média között.
Idén a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által alapított Kosztolányi-díjat magas színvonalú publicisztikai írásai, illetve kiemelkedő médiaszervezői munkássága elismeréseként Molnár Judit felvidéki újságíró, a Ma7 médiacsalád főszerkesztője kapta.
A fórumon a szervezők lehetőséget teremtettek a résztvevők számára a kötetlen beszélgetésekre, ismerkedésre is.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
