Január 23-án a magyar kultúra napjához kapcsolódva ünnepi esemény keretében adják át a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot a Hagyományok Háza Színháztermében, amellyel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára került fel a magyar tánc hagyománya. A döntés az emberiség hagyományozódó közösségi tudásának egyik kiemelkedő értékét ismeri el. A csárdás korábban, 2019-ben már a magyar nemzeti jegyzékbe is bekerült. Az előkészítő munkában a Hagyományok Háza és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága közösen dolgozott. Az ünnepségen a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot Dr. Csonka-Takács Eszter a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője adja át Tóth Ildikó és Farkas Zoltán Harangozó-díjas táncművészeknek, akik a csárdást táncoló magyar közösségek nevében veszik át a certifikátumot 2025. január 23-án a Hagyományok Háza színháztermében. A rendezvényen az örökség-elem kiemelt hordozói a széles hatókörű civil szervezetek, gyermek, ifjúsági és felnőtt néptáncegyüttesek, hivatásos csoportok lesznek jelen, és mivel a hagyományos kultúrában a zene és a tánc szorosan összekapcsolódik és együtt él, így a csárdás hagyományának megünneplésére várják a népzenészeket, zenekarokat, magyar népzenészeket tömörítő szervezeteket is.
„Ha valami élő hagyomány a mi tánckultúránkból, a csárdás biztosan az” – fogalmazott az örömteli esemény kapcsán Dr. Agócs Gergely, a felterjesztésben aktív részt vállaló Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója. A csárdás a magyar néptánc egyik szimbóluma, amely generációkon átívelő hagyományként él tovább, Magyarország különböző régióinak jellegzetes vonásait hordozza, és a mai napig a közösségi élet szerves részét képezi. A falusi és városi kultúra ötvöződését megtestesítő tánc a népzene és a mozdulatok összhangjával a magyarság identitását kifejező erőt kölcsönöz. A csárdás 19. századi kialakulása óta a magyar kulturális identitás fontos részét képezi, táncolják lakodalmakban, szüreti mulatságokon, táncházakban, az anyaországban és a határon túli magyarlakta területeken egyaránt, valamint egyre szélesebb körben a magyar diaszpóra közösségeiben is. A tánc megjelenik színpadi adaptációkban, művészeti produkciókban és most már a világörökség részeként népszerűsíti a magyarság sokszínű hagyományos műveltségét. A csaknem két évszázados múltra visszatekintő magyar tánctípus már önmagában az egyéni kreativitás és a kulturális sokféleség tiszteletben tartásának megnyilvánulása. A magyar csárdás a Kárpát-medence területén élő nemzetiségek korábbi táncfolklórjából is merített, valamint kialakulásának időszakában a cigányzenészek révén lett népszerű az Osztrák-Magyar Monarchia magyarlakta területein kívül is.
A felterjesztés előkészítésében a Hagyományok Háza és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága kulcsszerepet vállalt. A Hagyományok Háza szakmai támogatása nélkülözhetetlen volt, hiszen az intézmény szakértői kidolgozták a csárdás tánc történetének, regionális változatainak és a táncházmozgalomban betöltött szerepének bemutatását. A felterjesztés a táncot művelő közösségek aktív részvételével, az ő véleményüket is tükröző, támogatásukat megerősítő hozzájárulási nyilatkozatok összegyűjtésével vált teljessé.
Az UNESCO által adott elismerés új lendülettel segíti a csárdás tánc hagyományának továbbéltetését, miközben megerősíti Magyarország kulturális jelenlétét a nemzetközi térben. Az UNESCO reprezentatív listájára kerülés lehetőséget nyújt a fiatalabb generációk számára, hogy új szemlélettel fedezzék fel és ápolják a néphagyományokat. A Hagyományok Háza és a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez a sikerhez, valamint gratulál minden magyar néptáncosnak, népzenésznek és hagyományőrző közösségnek, akik a csárdás hagyományának életben tartásán munkálkodnak.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
