Kárpátalján a második világégést követően nem csak a magyar és német ajkú őshonos lakosság került a sztálini terror legszörnyűbb bugyrába, de papjaik és püspökeik is. Mi váltotta ki a kommunista gyűlöletcunamit? Kik a görögkatolikusok, miben különböznek a görögkeletiektől és miért utálta őket Sztálin?
Két nagy csoportra bontható a katolikus egyház: nyugatira, vagyis latinra, valamint keletire, vagyis görögre. Ez utóbbi a sajátosságai megtartása mellett illeszkedett be a pápák által vezetett katolicizmus egyetemes világába.
A görögkatolikusok nem azonosak a görögkeletiekkel, más szóval az ortodoxokkal, vagy pravoszlávokkal, ők ugyanis nem fogadják el a pápa központi hatalmát.
A katolicizmus és az ortodoxia, vagyis Róma és Konstantinápoly közötti 1054-es nagy egyházszakadás két részre tépte szét azt a kereszténységet, amelynek az egységes szerkezete addigra már minden ízében recsegett-ropogott. A skizma kihirdetése után több próbálkozás is volt az egység újra építésére, de ezek rendre kudarcba fulladtak.
A legígéretesebbnek talán a IV. Jenő pápa és VIII. János konstantinápolyi császár között 1439-ben megkötött firenzei unió tűnt, amelyet azonban már nem egyenlő felek kötöttek meg, hiszen a török hadak már közvetlenül is veszélyeztették Bizánc falait. A zsinat résztvevői ebben a kiélezett helyzetben fogadták el, hogy az egyetemes kereszténység feje Róma püspöke, vagyis a pápa lesz. Az egyezményhez csatlakozott ugyan az orosz egyház, az örmény egyház egy része és a koptok, szírek egyes csoportjai, a tényleges egység mégsem jött létre, hiszen Konstantinápolyt négy évvel később, 1453-ban elfoglalták a törökök, Oszmán vad népének erőtől duzzadó birodalma pedig a Keletet fizikálisan is elvágta a Nyugattól.
Ami hazánkat illeti: három uniós megállapodásról beszélhetünk.
Az ungvári unió 1646-ban és a munkácsi unió 1651-ben a ruszinok, a gyulafehérvári unió 1700-ban pedig a románok előtt nyitotta meg lelki értelemben Róma kapuit. A Magyar Királyság keleti részén ezekkel az uniókkal több milliói keleti szertartású hívő tért vissza a Katolikus Egyház kebelébe.
A görögkatolikus egyház szempontjából meg kell említeni a Munkácsi Egyházmegyét, amelynek mindig is jelentős magyar ajkú hívőserege volt. Területét emiatt 1912-ben kettévágta X. Pius pápa, s a déli részeken létrehozta a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Trianon után ez lett a honban hagyott görögkatolikusság bázisa, az Eperjesi Egyházmegye megmaradt részeiből pedig a Szentszék létrehozta a Miskolci Apostoli Kormányzóságot. Ferenc pápa 2015-ben ezen az alapon hozta létre a hajdúdorogi érsekséget.
Hazánkban mintegy negyedmillió görögkatolikus hívő él, ami nagyjából a hazai evangélikusok létszámának felel meg.
Görögkatolikusok Sztálin bilincsében
Az önmagát a világ legelső, nyíltan ateista államának hirdető Szovjetunió fennállása első pillanatától kezdve üldözte az egyházakat. A folyamatot Lenin indította el az 1918-as törvénnyel, amely az ország összes egyházától elvette a jogi személy státuszát.
A templomokat és kolostorokat 1922-től kezdték elkobozni, lerombolni.
Ha valamilyen „csoda””folytán mégsem rombolták le a templom épületét, akkor abban többnyire az ateizmus múzeumát, vagy az ész múzeumát hozták létre. Még olyan is előfordult, hogy az emberiség és a józan ész nevében bírósági pert indítottak Isten ellen. Az ítélet minden esetben halál volt, amit a per után azonnal végrehajtottak: a fegyveres katonák kivonultak az utcára és az ég felé tartott puskáikkal sortüzet adtak le.
Az orosz ortodox egyházban 1938-ig hatszáz püspököt és százezer papot végeztek ki.
Hasonló üldöztetést szenvedett el a katolikus egyház is: 1926-ban már nem volt egyetlen katolikus püspök sem a Szovjetunióban, 1941-re pedig már csak két katolikus templom maradt meg az 1917-ben létező 1200-ból.
Sztálin egyházellenes terrorja a világháborús győzelem után folytatódott: 1946. márciusában a belügyi szervek hathatós támogatása mellett ál-szinódust rendeztek a görögkatolikusok, amely során fegyverrel kényszerítették ki a megjelent 216 paptól, hogy szavazzák meg a Rómától való elszakadást és az orosz ortodox egyházzal való egyesülést.
A klérus azon tagjait, akik nem fogadták el egyházuk felszámolását, letartóztatták és családjukkal együtt szibériai munkatáborokba deportálták. A belügyi szervek az egyház összes vagyonát elkobozták. A görögkatolikus klérus egy része az erős állami nyomásnak engedve 1947 és 1949 között beépült az ortodox egyházba, de a papság és a hívek nagy része a katakombaéletet választotta.
Az elnyomás éveinek 28 vértanúját Szent II. János Pál pápa 2001-ben a boldogok közé iktatta.
Köztük volt a magyar Romzsa Tódor görögkatolikus püspök is, aki a szovjet vallás- és egyházüldözés idején elutasította a Rómával való egység megtagadását, és egészen a vértanúságig hűségesen szolgálta híveit.
A görögkatolikus elleni terror áldozata volt az az Orosz Péter Pál is, akit most, szombaton avatnak boldoggá Kárpátalján
- közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
