Karácsonyi üzenet

„A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.” (Jn 1, 5)

Idén Krisztus születését a hazánkban február 24-én kitört és még mindig tartó háború fájdalmas tapasztalatai közepette ünnepeljük. Úgy tűnik, hogy már több éve élünk ebben a borzalomban, mert a sok szenvedés, fájdalom és veszteség, amit átéltünk, teljesen másképp befolyásolja az idő megélését. Mikor lesz vége ennek a szenvedésnek? Ki tudja? Hogyan folytatódik tovább az életünk? Mikor jön el az, aki megszabadít minket ettől a szenvedéstől? Ezek azok a kérdések, amelyeket oly gyakran ismételgetünk a szívünkben, a beszélgetéseinkben.

Csodálatos, hogy a sötétség idején a Fény iránti érzékenységünk felerősödik, belőle merítjük az erőt, hogy jót tegyünk és észrevegyük a jót. Ahhoz, hogy a Fény győzedelmeskedjen a sötétség felett, a Fény forrásához, Istenhez kell fordulnunk, aki Jézusban eljött a földre. Arra a földre, amelyet a sötétség hatott át és tart továbbra is uralma alatt. Krisztus úgy jött ebbe a világba, mint a Fény a sötétségbe, és Ő ma is megmaradt Világosságnak, aki a sötétségben ragyog. A Fény felé való megnyílás képessége rendkívül fontos ebben az időben. Mert ha ezt a képességet nem tanuljuk meg, akkor az ember a sötétség szakadékába zuhan, ahonnan nehéz kiszabadulni. Tudod-e, hogyan lehet megnyílni erre a Fényre? Látod-e ezt a Fényt? Elfogadod-e a Fény erejét? Elfogadod-e a melegséget és az örömöt, amelyet ez a Fény ad a sötétség idején? Ha igen, akkor osszd meg ezt a Fényt azokkal, akik nem látják. Ha nem látod, akkor keresd meg, tegyél erőfeszítéseket, kérj segítséget, mert a Világosság a világban van, mivel Ő a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

János apostol a következő szavakkal írja le a sötétségben ragyogó fény valóságát: „A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt nem fogta föl. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte meg őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.” (Jn 1, 5–14)

Testvérek, Jézus Krisztus születésének ünneplése idén ne csak a megszokott karácsonyi hagyományok szerint történjen, hanem legyünk nyitottak az Ő Fénylő Jelenlétére, ami közöttünk van! Mindenki, aki teheti, engedje be az Ő Fényét a szívébe a bűnbánat, a kiengesztelődés szentsége által, és fogadja el Őt, aki egyesülni akar és egységben akar maradni velünk. Így megkapjuk a megfelelő fényt és erőt, megértést és bátorságot, hogy a sötétség idején a Fényben folytassuk életünket. 

Krisztus megszületett!

Lucsok Péter Miklós 
püspök, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzója