Több millió keresztény számára a karácsonyi időszak csak januárban kezdődik, mivel sok ortodox egyház a Julián-naptárhoz ragaszkodik.
Míg Európa nagy részén december 24-én és 25-én kapcsolják fel a karácsonyi fényeket és díszítik a karácsonyfákat, több millió más keresztény számára a karácsonyi időszak csak januárban kezdődik – emlékeztet a V4NA.
A római katolikus és a legtöbb protestáns egyház a Gergely-naptárat követi, amelyet a 16. század végén vezettek be. E naptár szerint a karácsony december 25-ére esik – bár az ünneplés általában 24-én este kezdődik.
Sok ortodox egyház azonban a régebbi Julián-naptárhoz ragaszkodik a fix ünnepek tekintetében. Ez a naptár ma már 13 nappal eltér a Gergely-naptártól.
Így a Julián-naptár szerint szenteste január 6-án, karácsony napja pedig január 7-én van.
Egyes ortodox egyházak pedig hibrid naptárat alkalmaznak az ünnepléseikhez, vagy részben a Gergely-naptárhoz igazodnak, míg mások a Julián-naptárhoz ragaszkodnak. Az ortodox karácsonyi ünnepségek ezért zajlanak országonként és egyházanként eltérő napokon még Európán belül is.
Betlehemben, Jézus szülőhelyén, a karácsonyt többször is megünnepelik.
A katolikusok december végén, az ortodox egyházak pedig január elején következnek. Még később az örmények ünnepelnek, egy nagyon régi egyházi hagyományhoz ragaszkodva. Így több hétig tart a karácsony.
Ahogy Jézus születését sem ugyanazon a napon ünneplik Európa népei, úgy a gyerekek sem ugyanazon a napon kapnak ajándékot. Sőt,
vannak olyan gyerekek, akiknek nem is a Jézuska vagy az Angyal szállítja a meglepetéseket.
Belgiumban két hagyományos ajándékhozója is van a karácsonyi időszaknak: Père Noël és Saint-Nicolas. Utóbbi a Télapónak felel meg és december 6-án visz a gyerekeknek ajándékot, míg Père Noël karácsonykor teszi a fa alá a meglepetéseket.
A karácsonyi időszak január 6-án a Királyok Ünnepével zárul Belgiumban, ilyenkor a gyerekek beöltöznek a három bölcsnek és házról-házra járnak karácsonyi dalokat énekelve, ezért cserébe általában finomságokat és készpénzt kapnak.
A holland mikulás, Sinterklaas, november közepén gőzhajón érkezik kísérőivel, a Fekete Péterekkel. A Sinterklaas felvonulás minden évben nagy ünnep a hollandoknál. A gyerekek a kandalló elé, vagy a kerti ajtó elé teszik a cipőjüket, Sinterklaas pedig éjjel Amerigo nevű fehér lován áthalad a házak felett és édességet és egyéb ajándékokat helyez el a cipőkben december elején.
Hollandiában karácsonykor már nem kapnak a gyerekek ajándékot.
Izlandon pedig nem a Mikulás vagy a Jézuska hozza az ajándékot a gyerekeknek, hanem a 13 jólasveinar, vagyis a karácsonyi csibészek.
Ők az izlandi folklór szereplői, és a karácsonyt megelőző 113 napban tesznek meglepetést a jó gyerekek cipőibe, a rossz apróságok viszont csak rothadó krumplit kapnak.
Olaszországban az ünnepek két fő figurája a Befana és a Mikulás.
A hagyomány szerint a Befana egy jószándékú boszorka, aki szállást adott a háromkirályoknak, amikor azok a születendő Jézushoz igyekeztek, azóta Befana minden évben meglátogatja a gyerekeket és kis ajándékokat visz nekik.
Befana a legenda szerint változtatni tudja a külsejét, személyéhez több szokás is kapcsolódik.
Gradó városában például minden évben január 6-án csúf tengeri boszorkányok szállnak partra. A hagyomány szerint üvegcsónakokon érkeznek a boszorkák, hogy elvigyék a szemtelen gyerekeket.
Bolzano városában pedig több mint 400 jelmezbe öltözött ördög vonul fel az utcákon ezen a napon. A menetet Szent Miklós vezeti, aki megvédi a gyerekeket az utána menetelő rémségektől.
Már-már elfeledett alak
a brit zöldruhás Mikulás, aki a pogány pogány téli ünnepek központi figurája volt.
A zöldruhás Mikulás, a tavasz jövetelét jelképezte hosszú, zöld, csuklyás köpönyegével, és magyalból, fagyöngyből illetve borostyánból készült koszorújával.
Dániában nem elijesztik, hanem „lekenyerezik” az elfeket, akik elcsennék a gyerekek ajándékait. Rizspudingot és zabkását készítenek ki a manóknak. Norvégiában nem az ajándékokat, hanem a seprűket kell védeni Szenteste, ugyanis a hiedelmek szerint ekkor előjönnek a gonosz és szemtelen boszorkányok, hogy ellopják a seprűket egy kis repkedésre - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
