Kárpátalján IV. Béla magyar király lányának, Szent Kingának tiszteletére ez idáig egyetlen templomot szenteltek fel: a Beregardó központjában álló modern stílusú építmény magán viseli a keresztény szakrális építészet nemes hagyományait. Az isteni hajlékot a helybeliek – vallásuktól függetlenül – a település egyik gyöngyszemének tekintik. Az elmúlt vasárnap itt Szent Kinga emléknapján templombúcsúra került sor.
De ki is volt Szent Kinga, akinek egész élete, életszentsége a mostani rohanó világunkban továbbra is figyelemre méltó és sok aktualitást hordoz?
A későbbi szent akkor született (1224), amikor a tatár hordák már erősen veszélyeztették Európának ezen részét. IV. Béla magyar király, hogy erősítse szövetségét az országával szomszédos és szintén a keresztény hitre tért Lengyelországgal, lányát, Kingát férjhez adta V. Boleszláv lengyel fejedelemhez. A főúr a későbbiekben a szemérmes jelzőt érdemelte ki azzal, hogy feleségével együtt szüzességi fogadalmat tett, hogy ezáltal életüket maradéktalanul Krisztus követésének szenteljék. Mindezekről a szentmisét bemutató Kascsuk András, técsői-viski katolikus plébános beszélt. Aki az Árpád-házi szent életpéldájára mutatva azt hangsúlyozta, hogy az erény sohasem idejét múlt, az példát mutat és sokakat követésre sarkall. Mint nyolc évszázaddal ezelőtt, ma is ugyanolyan fontos, hogy meglássuk a felebarátban Krisztus arcát: a szenvedőt éppúgy, mint a bennünket győzelemre vivőt. Jól tudjuk, ennek jutalma az örök élet. Szent Kinga – amellett, hogy az első és igen fontos láncszeme az évszázadokra visszanyúló magyar-lengyel barátságnak – sorsa sok mindenben mutat hasonlóságot a mai életünkkel, emlékeztetett rá a plébános. Elmúlt már hatvanéves, amikor hozzá kellett látni annak a kolostornak az újjáépítéséhez, amelybe a férje halála után vonult, s melyet a környékbeli településekkel együtt a tatárok feldúltak. Valami hasonlót élünk át most, amikor országunkban háború van, s amely mind az emberi életekben, mind az anyagi javakban rettenetesen nagy károkat okoz. Szent Kinga példája azt üzeni, hogy a nehéz időszakokban is ragaszkodni kell hitünkhöz, szellemi értékeinkhez, hagyományainkhoz, kultúránkhoz, és legfőképpen hinni kell az isteni gondviselésben, hogy egyszer minden jóra fordul. Kascsuk András kiemelte a cselekvő szeretet fontosságát, mint az egyik legfontosabb keresztény erényt.
Margitics Jaroszlav görögkatolikus pap köszöntőjében azt emelte ki, hogy a szentek, az ő példamutatásuk köti össze a Krisztusban hívő embereket. Sorsukból, helytállásukból mindig tudunk erőt meríteni.
Balázs Antal, a beregardói református gyülekezet lelkésze Ábrahám történetén keresztül arra mutatott rá, hogy az Istennél – aki a népek és nemzetek sorsát ugyanúgy a kezében tartja, mint az egyénekét – másfajta időskála működik, mint az embereknél. Nekünk legjobb esetben 85-95 év adatik meg. A Mindenható, aki egyben a történelem ura, jó előre, évszázadokra eltervezte a népek sorsát. Nekünk, ma élőknek pedig az a dolgunk, hogy elhiggyük, bölcsen döntött, bízzunk benne, legyünk hűségesek hozzá, s ne csak kívánságainkat vigyük elé, de kérjük el azokat a feladatokat is, amelyeket teljesíteni tudunk.
Molnár János beregszászi római katolikus plébános, püspöki helynök köszöntötte a helybéli híveket, illetve a környező településekről és a Viskről érkezett népes zarándokcsapatot, köszönetet mondott mindazoknak, akik személyes részvételükkel hozzájárultak a templombúcsú sikeres megrendezéséhez.
A szentségi áldást követően került sor a körmenetre, melyben a hívők a világ előtt is megvallották, hogy ők valamennyien Krisztus követői. A templombúcsú agapéval ért véget.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
