Az óvodai vizuális nevelés több mint egy nevelési terület, egy tevékenység az óvodapedagógia gyakorlatában, hiszen a gyermek kifejezésének egyik „legtitokzatosabb” területe, ami mind a pszichológia, mind a vizuális kultúra, kommunikáció területéről vet föl kérdéseket, ad válaszokat.
A tavaszi módszertani napok rendezvénysorozat záró, hetedik állomásán – május 5-én – a kárpátaljai magyar óvodapedagógusok ezekre a kérdésekre keresték a választ egy gyakorlati-módszertani szeminárium/tréning keretén belül a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata szervezésében, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
Az óvodai ábrázoló és alkotó tevékenység minden nap és a nap minden szakában jelen van az óvodai életben. Folyamatosan vizuális ingerek hatnak a gyermekekre, fontos óvónői feladat az esztétikus és ingergazdag környezet megteremtése, melyben közreműködnek a gyermekek is. Az ábrázolás eszközei és anyagai állandó, a gyermek által elérhető és bármikor elővehető helyen vannak. Az óvodapedagógus feladata: felkelteni az anyagokkal, eszközökkel való tevékenység vágyát; megismertetni a gyerekeket sokféle technikával, munkafogással; sikerélményen keresztül elvezetni a gyermeket az alkotás öröméhez.
A gyermek minden alkotása személyes jellegű, sok információt hordoz a gyermek belső világáról: kivetíti érzelmeit, vágyait, félelmét, örömét, utalhat élmény- és fantáziavilágára.
A gyerekek szívesen és sokszor végeznek ábrázoló és alkotó tevékenységeket. E tevékenység közben biztosítjuk az anyagokat, eszközöket, bemutatjuk a munkafogásokat, segítjük szükség szerint azok tökéletesedését; hagyjuk kibontakozni a gyermek fantáziáját, alkotási vágyát; témajavaslatokkal tesszük változatossá az ábrázoló tevékenységet.
A szakmai rendezvényen résztvevő 15 óvodapedagógust Popovics Elza, a Beregszászi Tagozat módszerésze köszöntötte, majd a módszertani szeminárium első részében a résztvevők a fentiek tükrében mesterkurzuson vehettek részt Kovács Gyöngyi, a II. RFKMF Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék tanárának irányításával „Műelemzés és műértővé/befogadóvá történő nevelés lehetőségei” témakörben.
Az elméleti és gyakorlati foglalkozás után „Miért jó neked, hogy kreatív vagy” kreativitásfejlesztő tréningre került sor Gavriljuk Ilona, a II. RFKMF Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék tanárának vezetésével
A gyerekek óvodás- és kisgyerekkorban a kreativitás páratlanul magas szintjét érik el. A kisgyerekkori kreativitás egyik legfontosabb terepe a művészi kifejezésmódok gyakorlása, azaz a rajz, a gyurmázás, a zene, a tánc, a versek, a színház. Próbáljunk rajzolás, gyurmázás során ne sablont használni, vagy valamit „lemásolni”. Hagyjuk, hagy szárnyaljon gyermekünk képzelete, valósítsa meg azt, amit ő elképzelt. Próbáljunk ne beleszólni: „ne így csináld”, „ez nem ilyen színű”, „ez a valóságban nem ilyen”.
Egy feladat vagy problémamegoldása során tanítsuk meg gyermekünknek, hogy nem biztos, hogy egyfajta megoldás létezik, próbáljunk új utakat keresni, megtanítani, hogy „lépjen ki határaiból”.
A kreatív tevékenységek alkalmasak arra, hogy megmozgassák a fantáziát, felkeltsék a probléma iránti érzékenységet, és előhívják a problémakezelés rugalmasságát. Mivel a kreativitást könnyen átvihetjük egyik területről a másikra (például a művészetről a tudományba), így a kisgyermekkori kreatív tevékenység tapasztalatai igen messzire vezethetnek.
A népi játékokat sajnos sokan tekintik a hagyomány poros, elavult, ma már használhatatlan részének, amelyet csak a hagyományőrzés iránti lelkesedésből őriznek néhányan. Pedig ez nem így van, a népi játék ma is lehetőségeket nyújt(hatna) az óvodás és iskolás gyerekek fejlesztésére, csak kevesen ismerik a játékanyagot, a lehetőségeket, ezért aztán a pedagógusok azon törik a fejüket, hogy hogyan fejlesszék a gyerekeket, pedig arra a lehetőség már régen megvan. Az óvodai nevelés folyamatában minden időszakra, minden témában fellelhető egy kis mondóka, egy kis mutogatós versike, egy körjáték, egy kiszámoló, vagy páros forgó, fogócska, futó játék. Olyan széles és bő a magyar népi játékok tárháza, hogy mindent összeírni sem lehet.
A módszertani nap egyik központi kérdése, hogy miként válasszunk népi játékokat, mondókákat, dalokat a népmesékhez. Ebből mutatott néhány példát a résztvevőknek Szilágyi Gabriella, a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti iskola népi gyermekjáték oktatója „A mozgáskultúra és népi gyermekjátékok, táncok az óvodában” címmel tartott előadása keretében.
A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
