Kárpátalja magyarsága büszke történelmi múltjára, legelső sorban arra, hogy ez a vidék vált a Rákóczi-szabadságharc bölcsőjévé. Az itt élő magyarok mellett a ruszinok, a szlovákok, a románok a fejedelem első szavára fegyvert fogtak és harcba szálltak az osztrák elnyomók ellen. Erről a fontos történelmi eseményről, a kurucok zászlóbontásáról emlékeztek meg Váriban és Beregszászon.
323 évvel ezelőtt május 21-én Esze Tamás és társai először Tarpán és Váriban, másnap pedig Beregszászban bontották ki a II. Rákóczi Ferenctől kapott zászlókat, és felolvasták a brezáni kiáltványt, melyben Rákóczi harcba szólít minden rendű igaz magyart az országunkban élők jogait semmibe vevő, azt lábbal tipró, hatalmaskodó zsarnoki osztrák uralom ellen. Az ünnepi alkalmat Mezőváriban a KMKSZ, Beregszászon pedig a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet szervezte.
A mezővári református templom falán elhelyezett emléktáblát korhű viseletbe öltözött fiatalok állták körbe, majd kuruc dallamok csendültek fel Holozsai Imre zeneoktató tárogatóján. Ezután Ferku Szilveszter, a Rákóczi Egyetem munkatársa felolvasta a brezáni kiáltványt. Koszorúzás előtt az egybegyűlteket Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára köszöntötte.
Nemrég ünnepeltük II. Rákóczi Ferenc 350. születésnapját, s a magyar glóbuszon szerencsére nincs olyan ember, aki ezt a nevet ne ismerné, nyilatkozta a Váriban történt megemlékezés után Sin József, a KMKSZ alelnöke. A fejedelem a magyar szabadságért vívott harcában a Mindenhatóval kötött szövetséget, bízva abban, hogy az Isten a jó ügyet nem hagyja el. Nem véletlen, hogy Rákóczinak sikerült fegyverbe szólítani az ország népét, mivel mind a nemességet, mind a jobbágyságot az osztrákok részéről rengeteg sérelem érte. Jogfosztás és törvénytelenség, különadók és különböző sarcok – ezek jellemezték azt a kort. Rákóczi szabadságeszméje, önzetlen hazaszeretete a szabadságra vágyó, azért tenni akaró emberek jelképe lett. Mi, mai magyarok pedig neki köszönhetően rendületlenül hiszünk a Kárpát-medencében élő nemzettársaink békés, határok feletti egyesülésében.
Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora a beregszászi eseményen arról szólt, hogy a brezáni kiáltványban megfogalmazottak reményt és hitet adtak mindazoknak, akik készek voltak harcolni „Istennel a hazáért és a szabadságért”. Ma, 323 évvel az események után meggyőződéssel valljuk, hogy a kuruc seregek fellépése nem csupán egyszerű fegyveres felkelés, ellenállás volt, hanem a szabadság, az összefogás és a nemzeti önrendelkezésért indított küzdelem örök példája is. Rákóczi zászlaja évszázadok óta összeköt bennünket múltunkkal és nemzeti örökségünkkel.
Minden megemlékezés azt a célt szolgálja, hogy a közösséget megimertesse saját múltjával, azzal pedig önigazolást és erőt kap, segít identitásának megőrzésében, mutatott rá Szakáll Imre történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektorhelyettese. A Rákóczi nevével fémjelzett szabadságharc az évszázadok során nemcsak a nemzeti múlt dicső fejezetévé vált, hanem az összmagyar kultúrába való becsatlakozás, a nemzeti hovatartozás jelképe. Kisebbségi létünkben fontos összetartozási, tájékozódási pontul szolgál.
Beregszászon az ünnepélyes megemlékezésre Esze Tamás mellszobránál került sor. A kuruc dallamok elhangzása után itt is felolvasták a brezáni kiáltványt, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
