Fontos történelmi eseményre, a kurucok zászlóbontására emlékeztek Váriban és Beregszászon. 322 évvel ezelőtt május 21-én Esze Tamás és társai először Tarpán, majd Váriban, másnap pedig Beregszászon bontották ki a II. Rákóczi Ferenctől kapott zászlókat és felolvasták a Brezáni kiáltványt, melyben Rákóczi harcba szólít minden rendű igaz magyart a magyarok jogait semmibe vevő, azt lábbal tipró, hatalmaskodó zsarnoki osztrák uralom ellen. A felhívásnak meg is lett a foganatja: százak és ezrek – nemesek és jobbágyok – özönlöttek a kurucok seregébe, s elkezdődött a magyar nép leghosszabb ideig, nyolc esztendőn át tartó szabadságharca.
Immár hagyomány, hogy érdekvédelmi és civil szervezeteink kezdeményezésére vidékünkön, melyet joggal tartunk a Rákóczi-szabadságharc bölcsőjének, megemlékeznek erről a fontos évfordulóról.
Váriban az alkalom a délelőtt folyamán a református templomban áhítattal vette kezdetét. Menyhárt István helyi lelkipásztor arról szólt, hogy kiismerhetetlen világban élünk, sokan azt sem tudják eldönteni, hogy hová tartoznak, merre induljanak el. Egyedül Jézus Krisztus mutatja az igaz utat: a Mindenható által alkotott törvények szerint kell élnünk, amikor is az emberek igaz közösségében az egyén ki tudja bontakoztatni tálentumát, tehetségét. Ma olyan hősök emléke előtt hajtunk fejet, akik szabadságot álmodtak ennek a hazának, s ezért hajlandók voltak életüket áldozni, mondta az ige hirdetője.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője beszédében rámutatott: Rákóczi, a keresztény uralkodó példáját követve, Isten segítségét kérte a magyarságnak az osztrák elnyomók ellen vívott küzdelmében. Ezért olvashatók a kurucok zászlóin a következő feliratok: „Istennel a hazáért és a szabadságért”, „Isten az igaz ügyet el nem hagyja”.
A törökök alól felszabadult magyarok joggal bíztak abban, hogy ezután már egy sokkal jobb világ következik, ám csalódniuk kellett, mert valamennyien hamar megtapasztalták az osztrákok részéről megnyilvánuló kíméletlen elnyomást, vázolta a szabadságharc kitörésének okait Sin József, a KMKSZ alelnöke. A jogtiprás, a régi törvények semmibe vétele egyaránt érintett jobbágyot és köznemest. Ezért mozdultak tömegek Rákóczi hívó szavára. S bár a Rákóczi-szabadságharc elbukott, Rákóczi példája a magyarok körében tovább élt. A fejedelem önzetlen, megalkuvást nem ismerő hazaszeretete lelkesítette az 1848/49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőit, de még a vértelen rendszerváltás legkövetkezetesebb szereplőit is, akiknek a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok hazaküldésével újra sikerült kivívni a nemzet szabadságát. Hőseink példája nekünk is erőt adhat a szülőföldön való megmaradásért, boldogulásért folytatott küzdelemben.
A BorzsVári Népi Együttes repertoárjában mindig is hangsúlyos szerepet kaptak a hazaszeretetről, az istenhitről, a megmaradásról szóló énekek. Tagjai fontosnak tartják a népi hagyományok ápolását. Műsorukban ezúttal is ilyen énekek, megzenésített versek szerepeltek.
A kulturális műsort követően a templom falán elhelyezett emléktáblához vonultak a megemlékezés résztvevői. Itt korhű ruhába öltözött kuruc hagyományőrzők bontottak zászlót, s felolvasták a brezáni kiáltványt. Miközben az ünneplők elhelyezték koszorúikat, Holozsai Imre tárogatón kuruc dalokat szólaltatott meg.
A Pro Cultura Subcarpathica szervezésében hasonló ünnepségre került sor Beregszászon, a Rákóczi téren álló Esze Tamás mellszobránál. A brezáni kiáltvány lelkesítő üzenetét itt is hallhatták az egybegyűltek. A koszorúzás alatt tárogató szólt, illetve a Rákóczi Főiskola énekegyüttesének tagjai előadták a Csínom Palkó című kuruc dalt.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke