Emléktábla és újabb rózsahölgyek avatása Beregszászban - Akit szeretünk, azt nem felejtjük

Kárpátinfo hetilap

2024. 11. 28. – 15:36 / Kultúra

A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága (KRT) megalakulása óta célul tűzte ki, hogy ápolja a Beregszász és a vidék ismert és elismert nőalakjainak emlékét. Ezért minden évben egy rózsatövet ültetnek a város központjában, amely mellett márványtábla őrzi egy-egy neves hölgy nevét. Idén Beregszász kulturális élete egyik kiemelkedő képviselőjének, Nádas Annának állítottak emléket november 27-én.

A Budapest parkban összegyűlt rózsahölgyeket és vendégeket Mező Dianna, a KRT elnöke köszöntötte. „Távol szeretteimtől, s tőled, te drága hon! Vándorlom a világot” – idézte Petőfi sorait, amelyeket ma igen sok kárpátaljai mondhat el magáról. És Nádas Annára is igazak voltak e sorok, hisz ő is Brassóban született, Aradon élt és tanult, de élete Beregszászon teljesedett ki. Nádas Anna a nehézségek közepette sem adta fel, amikor a helyzet úgy kívánta újságíró, majd szerkesztő, drámaíró, kulturális szervező, rendező, a városi színpártoló egyesület megalapítója volt, mondta az elnök asszony.

Nádas Anna életét, pályáját Orosz Melinda, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze idézte fel. Mint megtudtuk, már tizenhat évesen az aradi színtársulat tagja volt, rövidesen a közönség kedvence lett. Színházával együtt bejárta Erdélyt, majd Szlovenszkót is. Lőcsén ismerkedett meg férjével, a tiszaújlaki születésű Nádas Józseffel. A fiatal házaspár Beregszászon telepedett le. Anna a férje lapjánál helyezkedett el, kiváló újságíró lett, tudósításait fővárosi lapok is közölték. A 30-as évek végén alapította a Kárpátalja c. hetilapot, amely rövidesen vidékünk egyik legolvasottabb újságja lett.

Megpróbálkozott színdarabok írásával is, Farizeusok c. drámáját és Slágerkirály című operettjét sikerrel mutatták be Kassán és Beregszászban. Utóbbi operettjével a Színházi Élet c. folyóirat pályázatának díjnyertese lett. Példaképe volt Fedák Sári, a magyar operett városunkban született csillaga, akit személyesen is ismert.

1945-ben Nádas Anna rendezte meg Beregszászban az első magyar műsoros estet. Szeretett volna kizárólag kulturális szervezőmunkával foglalkozni, de ehhez megbízhatatlannak tartották az akkori hatóságok. Így kénytelen volt ápolónőként dolgozni a járási kórházban. Kulturális ambícióit azonban nem adta fel, amatőr színjátszó csoportot szervezett az egészségügyi dolgozókból. Elhatározta, hogy színre viszi Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát. Bemutatóján zsúfolásig megtelt a kórház klubterme. 1953-ban Nádas Anna lett a Beregszászi Amatőr Népszínház főrendezője, s haláláig nem vált meg ettől a nagyon lelkes amatőr színtársulattól.1990-ben kísérték utolsó útjára barátai, Beregszász egész színházkedvelő társadalma.

A megemlékezést követően Mező Dianna és Orosz Melinda leleplezte a Nádas Anna tiszteletére elültetett rózsatő előtti emléktáblát, Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője pedig elhelyezte a megemlékezés és a tisztelet rózsáját. Végezetül a megemlékezést vezető Horváth Gabriella, a KRT titkára annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan békében állhatunk itt, és újabb emléket állíthatunk városunk, vidékünk neves asszonyainak. Majd Shakespeare szavaival zárta az ünnepséget: „Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, mert akit szeretünk, azt nem felejtjük”.

Az alkalom a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt működő Szent Louis és Zelie Martin Központban elnöki beszámolóval, új tagok eskütételével folytatódott. Mező Dianna elmondta: a civil szervezet tevékenységének egyik legfőbb irányvonala a családok, azon belül a hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között élő gyerekek támogatása. Küldetésüknek tekintik, hogy kikapcsolódási, fejlesztési és támogatási lehetőséget teremtsenek olyan gyermekek számára, akiknek a családi háttere nem teszi lehetővé a szabadidő tartalmas és minőségi eltöltését. E célból az elmúlt 11 év folyamán számos színvonalas programot valósítottak meg. Volt ezek között több jótékonysági est, melynek bevételéből hátrányos helyzetű gyermekek magyarországi és hazai kirándulását finanszírozták. Elvittek egy-egy gyerekcsoportot többek között a Magyar Operaházba, az Országházba, a Budai Várba, a Gödöllői Királyi Kastélyba, Ópusztaszerre; iskolakezdés előtt jótékonysági hajvágással könnyítettek a családok helyzetén, illetve az „Ismeretlen jótevő” program keretében néhány hátrányos helyzetű gyereket sikerült pár alkalommal télre új ruhákba öltöztetni. De szerveztek többek között közös uzsonnával és kézműves foglalkozással egybekötött gyerekmozit roma gyerekek számára, játékdélutánokat, lovasfoglalkozásokat, táncházat, korcsolyázást stb.

Az országban dúló háború miatt az elmúlt években sajnos nem sikerült minden programot megszervezni, és új tagok felvételére sem kerülhetett sor, ám ezen a napon két új taggal bővült a rózsahölgyek társasága. Ezúttal Sztankovics Szilvia és Birta Ibolya fogadta meg többek között, hogy a szeretet és harmónia gondolatait erősítik és képviselik a világban, „ahogyan a rózsa természetes szépségével, illatával megörvendeztet bennünket”, a szépség, a szeretet, a szelídség és a béke értékeit közvetítik, igyekeznek úgy élni, ami által maguk és mások is jobbá válhatnak.

Az alkalom – mely a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társaságának közös programja, és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósult meg – agapéval és kötetlen beszélgetéssel ért véget.

Kovács Erzsébet