A kárpátaljai magyarság 80 évvel ezelőtt bekövetkezett legnagyobb sorstragédiájára emlékeztek Beregszászon a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében. A megemlékezés a Rákóczi Főiskola udvarán álló Gúzsba kötve szobornál vette kezdetét, ahol elhangzott: a háromnapos helyreállítási munkálatok hazug meséjével a gyűjtőpontokra behívott, majd a Szolyván felállított lágerbe hurcolt közel negyvenezer magyar férfi közül tízezren az embertelen körülmények és bánásmód, és a körükben gyorsan terjedő ragályos betegségek következtében odahaltak.
A koszorúzást követően az egybegyűltek a református templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt.
Valamennyien Krisztusban hívő emberként, tehát a feltámadás reményében hívő emberként vegyünk részt ezen az alkalmon, kérte Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános. Nyolcvan esztendeje hordozza ezt a sebet a kárpátaljai magyarság. Vigaszt nyújthat nekünk a bibliai Jób példája, aki mindenét elveszítette, csak mély istenhitét nem: „Tudom, az én megváltóm él…” Kötelez bennünket az emlékezésre a szenvedés poklát megjárt vértanúk sorsa, az ő kitartásuk és hősiességük.
Az emlékezés során jelenvalóvá tesszük a múlt eseményeit, újraértelmezzük, újraéljük a régi dolgokat, mondta Marosi István áldozópap, a Beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója. Gyakran az Úr is ezt teszi Mózes, Noé vagy akár Sodoma kapcsán. Ha visszatekintünk a 80 évvel ezelőtt történtekre, akkor egy sátáni tervet látunk megvalósulni, amelyben nincs semmi emberi. Hisz a másik ember elpusztítása összeegyeztethetetlen a humánummal. Bizony, a gonosznak sok arca van, amelyet most a háború kitörésének ezredik napján mi is láthatunk. A sátán ténykedése ellen legfőbb fegyverünk az imádság, s ezzel a lehetőséggel mindenkor élnünk kell.
A 80 évvel ezelőtti sorstragédia hazugsággal kezdődik: „Csak három nap helyreállítási munka”, idézte fel Margitics János, a beregszászi református gyülekezet lelkésze. Amikor istentagadóvá válik egy ország – lásd a szovjet birodalom –, akkor bizony a hazugságok megszaporodnak, s az ördög veszi át az irányítást. Ilyenkor imáinkban Krisztushoz kell fordulni, mert egyedül nála van a segítség. Emellett természetesen más feladatunk is van, mégpedig, hogy tájékoztassuk a fiatalokat a nyolc évtizeddel ezelőtti szörnyűségekről, s együtt megtenni mindent, hogy az ilyenfajta borzalmak soha ne ismétlődhessenek meg.
A málenykij robot több százezer magyar embert érintett, akik a második világháború végén embertelen körülmények között idegen földön, munkatáborokban, kényszermunkán vettek részt, emlékeztetett rá Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzultusának ügyvivője. Az ő történetük nemcsak fájdalmas, hanem tanulságos is. Tanulságos abban az értelemben, hogy fel kell hívnunk a figyelmet a háborús áldozatok szenvedésére, és meg kell értenünk, hogy soha többé nem engedhetjük meg az emberi jogok semmibe vételét, sehol a világban. Ahogy a túlélők történetei, úgy az áldozatuk is segít abban, hogy a jövő generációi tisztán lássák, milyen súlyos következményekkel járhat a háború, és milyen értékek mentén kell élnünk ahhoz, hogy a világ egy jobb, békésebb hely legyen.
A nyolcvan évvel ezelőtti vészterhes napokat, az aggályokkal és félelmekkel teli heteket Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a Rákóczi Főiskola könyvtárának igazgatója elevenítette fel. Kárpátalja legnépesebb magyarok által lakott településéről 1544 férfit hurcoltak el, közülük több mint ötszázan nem élték túl a megpróbáltatásokat. Az előadó beszámolt róla, hogy az itthon maradt feleségek és édesanyák, a hatóságokhoz fordulva, hangsúlyozták a lágerbe zártak ártatlanságát, s azt, hogy milyen nagy szükség van rájuk idehaza a család eltartásához. A hatalom sokáig nem reagált ezekre a beadványokra. A deportáltak közül a rokkantak és a betegek egy része 1945-ben már hazatérhetett, ám a kényszermunka-táborokból a tömeges elbocsátásokra csak 1946-ban kerülhetett sor.
Ezt követően a jelenlévők egyenként felolvasták a mártíromságot szenvedett beregszásziak neveit.
A templomból kijövő megemlékezők gyertyás felvonulás keretében lerótták tiszteletüket az 5. számú középiskola falán elhelyezett emléktáblánál, majd a Széna téren a sztálinizmus áldozatainak emlékművénél koszorúkat, virágokat és gyertyákat helyeztek el. Eközben az odahaltakért szólt a lélekharang.
Kovács Elemér
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
