/ Kultúra
Utánpótlás nélkül nincs jövő
A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő
A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen megtartották a XXII. Fiatal Kárpátaljai Kutatók Konferenciáját, amely a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi programsorozatának egyik állomásaként került megrendezésre. „Utánpótlás nélkül nincs jövő, ezért intézményünk már a megalakulásának kezdete óta nagy figyelmet fordít az olyan fiatal oktatói gárda kinevelésére, amelyik egy idő után velünk együtt segíti elő a diákok tudományos szellemi gyarapodását, majd a helyünkbe lépve teljesen átvállalja ezt a felelősségteljes feladatot”, hangzott el az esemény ünnepélyes megnyitóján. Az alkalomnak az egyetem Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont.

Hirdetés

„Merjünk nagyok lenni!” – idézte megnyitó beszédében Széchenyi István szavait Váradi Natália főszervező, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Tegyük hozzá: legyünk kellően bölcsek és megfontoltak, ahogy ezt a háborús helyzet megkívánja. Az igazgató asszony az elmúlt bő két évtizedre visszatekintve beszámolt róla, hogy ez alatt az idő alatt 370 előadó kereken 600 dolgozata került bemutatásra. A korábbi megmérettetéseken részt vevő diákok közül sokan ma már oktatóként, mentorként tevékenykednek, s meggyőződéssel vallják, hogy a tudományos pályájukon való elindulásban jelentős szerepet játszott a diákköri konferenciákon történt szereplésük, az ott szerzett sikerélmény.

A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő
A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő

„A magyar tudós különleges bölcsőben születik” – mutatott rá köszöntőjében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője. – „Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja tevékenységét a gazdag magyar kultúra és a csodálatos Kárpát-medencei környezet.”

Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma, emlékeztetett rá a diplomata. Jelentős számítástechnikai, atom-, rákkutatási és gyógyszerészeti találmányok köthetők a magyar lángelmékhez. „Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Gábor Dénes vagy Karikó Katalin és Krausz Ferenc korszakos felfedezései nélkül sokkal szegényebb lenne az emberiség. Büszkeséggel tölt el minket, hogy immár két magyar Nobel-díjas írónk is van. Kertész Imre utána sok év várakozást követően a Svéd Tudományos Akadémia Krasznahorkai László Kossuth- és József-Attila-díjas írónak ítélte idén a Nobel-díjat. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar tehetséget mindenhol elismerik a világon” – emelte ki Gyebnár István.

Hirdetés

Csernicskó István, az egyetem rektora arról szólt, hogy fiataljaink számára nagyon fontosak a megerősítések és a biztatások: hogy az általuk választott kutatási téma valóban közérdeklődésre tart számot, s hogy megfelelő módszert választottak a téma vizsgálatához és bemutatásához. Az is előremutató, hogy fiataljaink egy ilyen megmérettetés során látják azt is, hogy a kortársak miként készültek fel és hogyan szerepelnek.

Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke a szervezet megalakulása óta eltelt hetven esztendőt értékelve úgy fogalmazott, hogy mind a Magyar Tudományos Akadémia, mind az általa irányított szervezet igazából nem a múltról, hanem a jelenről és főként a jövőről szól. Ennek a jövőnek a megalapozásán és megfelelő biztosításán kell valamennyiünknek fáradoznunk. 
Weiszburg Tamás köszönetet mondott mindazoknak, akik Kárpátalján jelentős részt vállaltak ebből a fontos munkából, és elismeréseket nyújtott át számukra. Majd beszámolt róla, hogy hamarosan elkészül az a kötet, amelyik a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciák történetét dolgozza fel.

Az ünnepélyes megnyitó végén bemutatták azt a TDK örök című kisfilmet, amelyben a diákok és mentoraik számoltak be róla, hogy mit jelentett számukra a Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvétel. A hallgatók vallomásából kitűnt, hogy ez nem csupán egy tudományos kísérletezést és felkészülést jelentett számukra, hanem közösségi élményt is, amelyben a megmérettetés ugyanúgy szerepet kapott, mint a versenyszellem, az egymásra való odafigyelés és a mentorokkal kialakított kapcsolat, a velük végzett közös munka.

A délután folyamán aztán elkezdődött az érdemi munka. A három szekcióban – gazdaság- és pedagógiai tudományok, nyelv és irodalomtudományi, történelem és társadalomtudományi – összesen tíz előadó foglalta össze tudományos kutatásainak eredményeit. Végül a szakmai bizottság tagjai értékelték az előadásokat, fogalmazták meg tárgyszerű, hasznos és előremutató észrevételeiket.

Ardai Bertalan 
 


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő
A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő
A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő
A Rákóczi Egyetemen megtartották a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók huszonkettedik konferenciáját - Utánpótlás nélkül nincs jövő