Hétfőn Berlinben kulcsfontosságú béketárgyalások kezdődnek az orosz–ukrán háború ügyében. A 28 pontos amerikai béketerv számos vitatott pontot tartalmaz: Ukrajna bizonyos engedményekre hajlandó, ám a Donyeckből való visszavonulást elutasítja, attól tartva, hogy Oroszország megszegi az ígéretét és katonailag elfoglalja a területet.
Hétfőn Berlinben kulcsfontosságú döntések várhatók: a tét nem kisebb, minthogy véget ér-e a több mint 45 hónapja tartó orosz–ukrán háború, vagy folytatódik a konfliktus.
A tárgyalások alapját az Egyesült Államok 28 pontos béketerve képezi, amelyben erőteljes szankciókat kéne kötnie az ukrán félnek. A dokumentum többek között azt követeli Ukrajnától, hogy ne lépjen be a NATO-ba, és 100 napon belül tartsanak új választásokat
– írja a Bild.
Ukrajna bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne ezeknek a pontoknak eleget tenni, ugyanakkor további területek átadására nem hajlandó. A terv egyik legvitatottabb pontja, hogy a Krím, Luhanszk és Donyeck de facto orosz ellenőrzés alá kerülne, míg Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén „befagyott” státuszt kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bár kész lenne a frontvonal stabilizálására és az elfoglalt területek ideiglenes átengedésére, a Donyecki visszavonulást nem tartja elfogadhatónak.
Volodimir Zelenszkij attól tart, Oroszország megszegi az ígéretét
Az Egyesült Államok javaslatot tett, az ukrán hadsereg vonuljon vissza Donyeck körülbelül 5600 négyzetkilométeres részéből, amelyet „demilitarizált gazdasági övezetként” működtetnének, nem hagyva, hogy az orosz hadsereg azonnal elfoglalja. Oroszország azonnal reagált, és javasolta, hogy csak a Nemzeti Gárda lépjen be a kiürített területre, ami azonban a fronton jelenleg harcoló egység. Zelenszkij ezt elutasította.
„Ezt nem tartom igazságosnak. Ki irányítja ezt a gazdasági övezetet?” – kérdezte. Hozzátette, attól tart, hogy Oroszország megszegi az ígéretét, és az ukrán csapatok által kiürített területeket katonailag elfoglalja, ami gyakorlatilag az ukrán hadsereg kapitulációját jelentené.
Vasárnap már tartottak egy tárgyalást a német fővárosban, több mint öt órán át egyeztetett egymással az amerikai és az ukrán fél, ami után Steve Witkoff különmegbízott úgy értékelt, hogy „jelentős előrelépés történt” - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
