Marco Rubio amerikai külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Nicolas Tucat)
Marco Rubio amerikai külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Nicolas Tucat)
 / Közélet

Határozott üzenetet küldtek az Egyesült Államokból: nem fogják tűrni, hogy mások diktálják, mit mondhatnak vagy olvashatnak az amerikaiak – akár a való, akár a virtuális térben. Aki a szólásszabadságot korlátozni akarja, azt családjával együtt vízumkorlátozás alá vonják. A transzatlanti szólásszabadság-vita ezzel egy keményebb, szankciókkal tarkított szakaszba lépett.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter olyan új vízumkorlátozási politikát jelentett be, amely azonnal feszültebbé tette Washington és számos európai ország viszonyát.

Az új rendelkezés legfőbb célpontjai azok a külföldi tisztségviselők – és adott esetben családtagjaik lehetnek –, akik amerikai állampolgárokkal vagy vállalatokkal szemben cenzúrát kezdeményeznek vagy követelnek.

„Nem fogjuk eltűrni az amerikai szuverenitás megsértését, különösen akkor nem, ha az aláássa az alapvető jogunkat a szólásszabadsághoz” – tette egyértelművé a külügyminiszter.

A lépés jogi alapját a bevándorlási törvény egy szakasza adja, amely lehetővé teszi a külügyminiszter számára, hogy az Egyesült Államok külpolitikájára káros külföldi személyek belépését megtagadja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki amerikai közösségi médiás tartalom eltávolítását követeli vagy büntetőeljárást szorgalmaz egy poszt miatt – legyen szó akár európai uniós, akár más országok hivatalnokairól –, az könnyen a tiltólistán találhatja magát

Miközben az Trump-adminisztráció igyekszik visszaszorítani a politikai cenzúrát, Rubio szerint nem fogadható el, hogy külföldi kormányok fenyegetéssel vagy jogi lépésekkel korlátozzák a szólásszabadságot. A miniszter külön kiemelte azokat az eseteket, amikor külföldi hatóságok amerikai cégeket – főként közösségimédia-platformokat – kényszerítenek tartalomszűrésre, olyan szabályok alapján, amelyeknek az Egyesült Államokban sem jogi, sem alkotmányos alapja nincs.

Bár a közleményben egyetlen ország vagy szervezet neve sem szerepel, a diplomáciai körökben senkinek nem volt kérdéses, hogy a célkeresztben elsősorban az Európai Unió új digitális szabályozásai állnak.

Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye például milliárdos bírságot helyez kilátásba azokkal a platformokkal szemben, amelyek nem távolítanak el bizonyos vitatott tartalmakat. Az amerikai álláspont szerint ez – ha amerikai felhasználók bejegyzéseit is érinti – közvetlen támadás az Egyesült Államok szuverenitása és alkotmánya első kiegészítése ellen.

Rubio döntése nem előzmény nélküli. Korábban J. D. Vance alelnök egy müncheni beszédben arra szólította fel európai partnereit, hogy hagyjanak fel a rendszerszintű cenzúrával. Ám a vízumtilalom az első kézzelfogható retorzió, amely komoly személyes következményekkel járhat a cenzúrát szorgalmazó tisztségviselőknek. A tiltólista részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de diplomáciai források szerint már folyamatban van több tucat európai hivatalnok ügye, akik a jövőben nem léphetnek be az Egyesült Államokba.

Az intézkedés komoly figyelmeztetés Európa felé: Washington jelzi, hogy a szólásszabadság amerikai értékrendjének korlátozása egy vörös vonal, amelynek megsértése súlyos következményekkel jár.

Az európai nyilvánosságban, különösen Berlinben és Brüsszelben, többen „arculcsapásként” értékelik a döntést, míg a cenzúrát elutasítók örömmel üdvözlik azt. Az amerikai kormányzat mindenesetre világossá tette: nem a véleményformáló értelmiség, hanem a hivatalos állami cenzúragépezet kerül célkeresztbe. A szabad véleménycsere ellenségei ezentúl nemcsak politikai, hanem személyes következményekkel is számolhatnak, ha az Egyesült Államok polgárainak alapjogait próbálják korlátozni - közölte a hirado.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Friedrich Merz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezletén 2026. április 14-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg.

Nagyszabású rakétatámadást indítottak éjszaka az oroszok több ukrán város ellen. Fotó: Dnipropetrovsk Oblast Military Administration/Telegram

A csapásokban legalább 14-en megsérültek, köztük egy gyermek.

Orosz megbízásból ölhetett meg egy katonát Ungváron. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.

Több ember meghalt az Ukrajnát ért éjszakai orosz támadásokban. Illusztráció (Fotó: MTI/EPA)

Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.

Halálos gázolás Sztrabicsovo közelében: 34 éves férfi vesztette életét. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.

Már nem tér haza: megerősítették Mihajlo Roszoha halálhírét

A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.

Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.

Tűzeset. Illusztráció. Fotó: Internet.

Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.

6 éves fiát 25 ezer dollárért adta el egy nő Volinyban

Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak

Ukrajna újabb dróncsapást mért egy oroszországi olajipari létesítményre. Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.