Amerikai katona sugárzási szintet mér egy gyakorlaton – újra felbukkant a piszkos bombák rémálma / Fotó: AFP
Amerikai katona sugárzási szintet mér egy gyakorlaton – újra felbukkant a piszkos bombák rémálma / Fotó: AFP
 / Közélet

Azt gondolhattuk volna, hogy a piszkos bombák korának leáldozott, legfeljebb a terroristák fenyegetnek a bevetésükkel. Az utóbbi időben azonban a piszkos bombák újbóli bevetése az orosz–ukrán, valamint az izraeli háborúban is a lehetőségek között szerepel.

Hosszú ideig hallgattak róluk, de most egyszerre két helyen is felbukkantak a piszkos bombák.

Ez egy olyan hagyományos (kémiai) robbanószerrel működő pusztító szerkezet, amelynek a gyilkoló részébe – a szögekkel, csapágygolyókkal együtt – radioaktív, sugárzó anyagokat, alkatrészeket is belekevernek. 

Az ilyen bomba, lőszer nagy károkat tud okozni, hiszen a radioaktív részek évszázadokig sugározhatnak. A környezet tőlük való megtisztítása roppant nehéz, idő-, munkaigényes, drága folyamat. Amit fontos tisztázni: a piszkos bomba nem atomfegyver. Hatósugara, hatása roppant csekély, összehasonlítva egy valódi, atommaghasadáson, atommagfúzión vagy mindkettőn (a köznyelvben ez a hidrogénbomba) alapuló szerkezettel.

Az amerikai hadsereg az egykori Jugoszláviában, főként Szerbiában és Koszovóban, gyengén sugárzó, leszegényített urániumlövedékeket lőtt ki „repülő tankjai”, az A–10-es Varacskosdisznó 20 milliméteres Gatling-gépágyúiból.

A lövedékeknek nem a „piszkos bomba” effektus elérése, hanem az ólomnál is nehezebb fajsúlyú, igen gyúlékony és egészében véve felesleges melléktermék, a leszegényített uránium páncéltörő lövedékként való felhasználása volt a célja.

Ismét felbukkantak a piszkos bombák

Sajtójelentések szerint Omahából, az Offutt légi bázisról elindult Európába az amerikai légierő kötelékében szolgáló két, a légköri radioaktivitást mérő laboratórium-repülőgép egyike. Izrael, Irán és Ukrajna lehetnek a gép vizsgálódásainak középpontjában. Híresztelések keringenek róla, hogy

Irán piszkos bombákat vethet be Izrael ellen. Izrael viszont iráni atomlétesítményeket bombázva véletlenül piszkos bombát csinálhat valamelyik iráni atomlétesítményből, reaktorból vagy radioaktív izotópokat raktározó, alkalmazó intézményből.

Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz  elnök figyelmeztette a kijevi vezetést, tegyenek le az Oroszország ellen esetleg bevetendő piszkos bomba bevetéséről. Ha mégis használják, Moszkva valódi atomfegyverekkel válaszol, és az orosz válasz „kemény és megsemmisítő lesz” – ezt lehetett kiszűrni a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon felszólaló orosz elnök szavaiból.

A piszkos bombák története

Még az első hidegháború középső szakaszában, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben sokat cikkeztek, riogattak a „piszkos bomba”, a kobaltbomba és a neutronbomba bevetésével.

Az akkori „piszkos bombák” valódi atomfegyverek voltak, amelyeket úgy módosítottak, hogy egy-egy tulajdonságuk domináljon.

Például a neutronbombánál megemelték a robbanáskor keletkezett neutronok számát, de a nukleáris bomba egyéb pusztító hatását (tűzvihar, légnyomás, magas hőmérséklet) csökkentették.

  • A neutronbombát elsősorban „embergyilkoló fegyvernek” tartották, mert az anyagi eszközöket, járműveket, ingatlanokat nem pusztította olyannyira, mint a „klasszikus” nukleáris fegyverek.
  • A kobaltbomba a tartós pusztítás jelképévé vált. Ebben a robbanás során kobalt 60-as izotóp keletkezett, amelynek a felezési (elbomlási) ideje fél évtized.

Akkoriban ezeket a módosított atomfegyvereket „sózott bombáknak” (salted bombs) nevezték.

Tévhit: nem segít a kálium-jodid

Van-e a nukleáris fegyverekkel intézett támadáskor szerzett sugárfertőzésnek ellenszere? Nem nagyon. A közhit szerint a konyhasóhoz hasonló vegyi összetételű kálium-jodid-tabletták segítenek. A Texas állami sugárvédelmi központ kutatásai szerint ez erős túlzás. Kiváltképpen csökken a kálium-jodid-tabletták hatása, ha az atomtámadás után kezdik el szedni.

A neutronbombákat a nemzetközi tiltakozóhullám, a leszerelés hatására a hidegháború végével kivonták a hadseregek fegyvertárából. Hogy mi lett a kobaltbombák (nem biztos, hogy a gyakorlatban egyáltalán léteztek-e) sorsa, nem ismeretes. A „piszkos bomba” fogalom a hidegháború első szakasza lezárultával megváltozott. A terroristák használták és fenyegetőztek vele. Konkrét alkalmazásról a csecsen háború idején hallottunk híreket, amikor

moszkvai források szerint a lázadó Dzsohar Dudajev csecsen hadúr fenyegetőzött tömeges bevetésükkel

- közölte a vg.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Orosz megbízásból ölhetett meg egy katonát Ungváron. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.

Több ember meghalt az Ukrajnát ért éjszakai orosz támadásokban. Illusztráció (Fotó: MTI/EPA)

Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.

Halálos gázolás Sztrabicsovo közelében: 34 éves férfi vesztette életét. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.

Már nem tér haza: megerősítették Mihajlo Roszoha halálhírét

A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.

Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.

Tűzeset. Illusztráció. Fotó: Internet.

Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.

6 éves fiát 25 ezer dollárért adta el egy nő Volinyban

Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak

Ukrajna újabb dróncsapást mért egy oroszországi olajipari létesítményre. Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nem hivatalos ciprusi csúcstalálkozójára érkezik Agia Napában 2026. április 23-án. MTI/EPA/George Hrisztoforu

Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.

Harry sussexi herceg, III. Károly brit király másodszülött fia (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.