Brit hírszerzési vezető: csaknem félmillió orosz katona halt meg Ukrajnában

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Csaknem félmillió orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban - mondta szerdán az elektronikus kommunikáció figyelésére és kiberhírszerzésre szakosodott brit nemzetbiztonsági szolgálat (GCHQ) vezérigazgatója.

Anne Keast-Butler - aki a GCHQ első női vezetőjeként a legnagyobb brit hírszerző szolgálat élén áll - a szervezet egykori híres kódfejtő központjában, a második világháború idején kulcsfontosságú szerepet betöltő Bletchley Parkban tartott éves beszámolójában úgy fogalmazott, hogy Oroszország "hátrál az ukrajnai hadszíntéren".

Kijelentette:

a legfrissebb hírszerzési adatok szerint megközelítette az 500 ezret az orosz katonaáldozatok száma.

A brit hírszerző szolgálatok részéről ez az első nyilvánosan elhangzott becslés arról, hogy az ukrajnai háborúban eddig hány orosz katona halt meg.

A GCHQ vezetője szerint ugyanakkor Moszkva fokozza Nagy-Britannia és Európa egésze elleni "hibrid tevékenységét", amely a tengeri talapzattól a kibertérig terjed, és célpontjai között szerepelnek a kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítmények ugyanúgy, mint a demokratikus intézmények vagy a beszállítói hálózatok.

Anne Keast-Butler úgy fogalmazott, hogy mindez "a béke és a háború közötti szürke zónában zajlik".

Elmondta: a GCHQ különösen erőteljesen összpontosít a Nagy-Britannia körüli tengeri területek alatt kiépített kiemelt fontosságú energia- és adattovábbító vezetékrendszer védelmére, a nyugati technológia csempészetére irányuló orosz próbálkozások meghiúsítására, az orosz kibertámadások, valamint a felelőtlen szabotázs- és merényletkísérletek elhárítására.

A GCHQ vezetője szerint a szolgálat figyelmét mindemellett a világűrre is ki kell terjeszteni.

A vezérigazgató elmondta: azóta, hogy három éve a szervezet élére került, több mint tízezer új objektumot bocsátottak fel a világűrbe, és mindegyik új műholdraj növeli a földi adatforgalom mennyiségét és sebességét.

Anne Keast-Butler szerint Kína és Oroszország egyaránt erőteljes űrtechnológiai beruházási tevékenységet folytat, és ezek a beruházások "egyaránt szolgálnak békés célú és háborús ambíciókat".

A GCHQ vezetője szerint Kína ma már olyan technológiai szuperhatalom, amely magasan fejlett kibertérbeli, hírszerzési és katonai képességek birtokában van.

Hangsúlyozta: a technológiai vállalatok figyelemre méltó ütemben bocsátanak ki mesterséges intelligenciára épülő innovációkat, és ennek jelenleg ismeretlen következményei lehetnek, hiszen az algoritmusokat gyakran olyan szintű fegyverzetté fejlesztik, amely épphogy a hagyományos hadviselés küszöbe alatt van.

Anne Keast-Butler szerint a brit biztonsági szolgálatok közös megítélése az, hogy a világ a radikális bizonytalanság, a rivális geopolitikai törekvések és a gyors ütemben változó technológia új korszakába lépett, a béke és a háború közötti mezsgyén jár.