Oroszország nem tartja alkalmasnak a Vatikánt az ukrajnai háború béketárgyalásainak helyszíneként. Magas rangú orosz tisztviselők érvelése szerint a Szentszék a katolicizmus központja, Olaszország, a NATO- és az EU-tagállama öleli körül, és számos orosz tisztviselő a szankciók miatt be sem léphetne az országba. A Kreml inkább Törökországot vagy arab országokat látna szívesen közvetítőként.
Moszkva nem látja a Vatikánt komolyan vehető színtérként az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások számára.
Indokaik között szerepel, hogy a Szentszék a katolicizmus központja, és Olaszország veszi körül, amely a NATO és az Európai Unió tagja, ráadásul Ukrajna egyik aktív támogatója
– írja a Reuters három magas rangú orosz forrásra hivatkozva.
A tisztviselők azt is hangsúlyozták, hogy sok magas rangú orosz vezető a nyugati szankciók miatt nem tudna eljutni a Vatikánba, mivel a közvetlen repülőjáratokat Moszkva és Róma között már a háború kezdetén, 2022. február 24-én felfüggesztették.
Bár a Vatikán nyilvánosan nem reagált az ötletre, amelyet Donald Trump amerikai elnök vetett fel egy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonhívás után, Giorgia Meloni olasz kormányfő múlt héten megerősítette, hogy a jelenlegi pápa, a történelmi jelentőségű első amerikai származású egyházfő, XIV. Leó készséget mutatott a tárgyalások fogadására.
„Oroszországban a Vatikánt egyáltalán nem tekintik olyan tényezőnek, amely képes lenne közvetíteni egy ennyire összetett konfliktusban”
– fogalmazott névtelenséget kérve egy Kreml-közeli forrás.
A három forrás egyetértett abban, hogy Oroszország és Ukrajna is túlnyomórészt keleti ortodox keresztény ország, míg a Vatikán – katolikus jellegén és NATO-tagállami környezetén túl – kulturálisan és geopolitikailag is távol áll ettől a világtól.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken ironikusan úgy nyilatkozott, hogy a Vatikánt választani tárgyalási helyszínnek kissé „kifinomulatlan” ötlet. Egy másik orosz tisztviselő cinikusan megjegyezte: „csak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság lenne ennél is jobb helyszín,” utalva arra, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen háborús bűnök vádjával. A Kreml ezt a lépést elfogult politikai döntésnek tartja, amelynek nincs jelentősége Oroszország számára, mivel az ország nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
A vallási különbségeken túl a gyakorlati akadályok is jelentősek:
számos magas rangú orosz tisztviselő nem léphet be az Európai Unióba, és a közvetlen járatok megszűnése tovább nehezíti az esetleges diplomáciai mozgásteret.
Az orosz fél inkább olyan országokat lát potenciális tárgyalási helyszínként, mint Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar vagy Omán. Vlagyimir Putyin többször is dicsérte e térségek szerepvállalását a békeközvetítésben.
Mind a Kreml, mind a Vatikán elutasította, hogy kommentálja a Reuters megkeresését. A Kreml szóvivője korábban csupán annyit mondott: még nem született döntés a lehetséges béketárgyalási helyszínekről - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.